Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.
493 Az iparoktatási ügyek és ezekkel összefüggésben a segédv izsgálatok az I.f. iparhatóságoktól és az ipartestületektől 194-9 közepétől kezdve a munkaer őgazdálkodási hatóságok hatáskörébe kerültek. Az iparostanuló-szerződések megkötése az Orsz. Munkaerőgazdálkodási Hivatal helyi kirendeltségei előtt történt, s ugyanezekhez kellett a segédvizsgára bocsátás érdekében fordulni. A segédleveleket az iparostanuló-iskolák mellett működő segédvizsgabizottságok állitották ki. A kapcsolatos nyilvántartásokat az iparostanulóiskolák vezették. Az ipari munkaerőnyilvántart ás ügyköréből a munkakönyvekké 1 kapcsolatos teendők végzése, továbbá a munkaviszonyban eltöltött idő hatósági igazolása 194-9. év közepéig az I.f. iparhatóságok és az ipartestületek feladata volt. Ezután, az utóbbiak megszűnését követően, már csak az I.f. iparhatóságok végeztek ilyen funkciót. - 1950. közepétől kezdve a munkakönyvek kiállításával kapcsolatos irányitási és ellenőrzési feladat, valamint a kiadott munkakönyvek nyilvántartása a Munkaerőtartalékok Hivatalának kötelező gondjává vált. A munkakönyvek kiállításának joga viszont a fővárosi kerületi tanácsokat, a városi és községi tanácsokat, továbbá egyes nagyobb vállalatokat egyformán illette. - A munkaközvetítés, a munkaerőgazdálkodás már 194-5-től kezdve a szakszervezetek kizárólagos jogkörébe tartozott, amelyek ezt a hatáskört törvényhatóságonként szervezett munkaközvetítő irodák révén látták el. 1950-ben a Munkaerő tartalékok Hivatalának hatáskörébe utalt tennivalók sorában található a munkaközvetítés feladata. Az iparrendészet munkavédelmi vonatkozású ügyeit, a foglalkoztatottak életét, testi épségét és egészségét érintő rendelkezések betartásának ellenőrzését az iparfelügyelői szolgálattól az OTI keretein belül szervezett balesetelhárítási felügyelőségek vették át 194-9 elején. - A dolgozók egészségvédelme és a balesetelháritás 1950 októberében, a SZOT felügyelete alatt, a szakszervezetek gondozásába került. Az iparfejlesztés körüli igazgatási teendők az ország ipari arculatának megváltozása és a tervgazdálkodás bevezetése következményeként túlnőttek az alsófoku iparigazgatási szervek hatáskörén. Az ipari mestervizsgálatokat érintő szervező és nyilvántartó munkát a kereskedelmi és iparkamarák végezték működésük megszüntetéséig, 194ö. május hó végéig. Ezt követően az ipartestületek látták el ezt a munkakört, amig az iparügyi miniszter 19A-9 június 7-én kelt 159.068/194-9 Ip.M.sz. körrendeletével /60/ a mestervizsgák lefolytatásának szüneteltetésére utasitást nem adott. A mozgásnak, ennek az átalakulási folyamatnak a tanácsok, az államhatalom helyi megtestesítőinek megalakulása vetett véget. A végrehajtóbizottságok hivatali szervezete megfelelő osztályainak /csoportjainak/ feladatköreiben a fentebb érintett ügyek is helyet kaptak. Az iparigazgatás az ipari , az iparoktatás, a munkaerőnyilvántartás és munkaerőgazdálkodás a munkaerőgazdálkodási, az ipari egészségvédelem és balesetelháritás pedig a közegészségügyi osztályok /csoportok/ hatáskörébe került. /6l/