Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.
4ötí I. Iparhatóság Az I.f. iparhatóság feladatköre a felszabadulás és a tanácsrendszer 1950-ben történt bevezetése közötti időszakban viszonylag nem sok eltérést mutat az 1°A5 előttivel szemben. Működésének hatósági jellege mindvégig megmaradt, jogkörében azonban történtek módositások, 1. Az iparigazgatási tevékenységet érintő jogok a korszak elején - átmenetileg - politikai jellegű megbízatásokkal bővültek: a, a kereskedelmi és iparkamarák választói névjegyzékeinek abból a szempontból való átnézése hárult az I.f. iparhatóságra, hogy azokból - az illetékes nemzeti bizottság véleményének kikérése ut án - a fasiszta mozgalmakban részt vettek neveit törölje, /l6/ b, üzemi bizottsági választás szabálytalansága, vagy érvénytelensége ügyében keletkezett panaszokkal kapcsolatosan, jogorvoslat kizárásával, az I.f. iparhatóságnak határozathozatali joga volt és uj választásokat rendelhetett el. /17/ Ezt a jogot az 194-5 május 31-én kelt 66.000/194-5 Ip.M.sz. r /18/ az illetékes szakszervezetre ruházta. Az I.f. iparhatóság jogkörét befolyásolták továbbá: c, mindazok az iparhatóság döntési jogát korlátozó rendelkezések, amelyek egymás után mind szélesebb skálában jelölték meg azokat az iparágakat, amelyeknek önálló üzéséhez a szükséges jogosítványok kiadását - az 194-5 augusztus 22-én kelt 704-0/1945 M.E.sz. rendeletben /19/ adott felhatalmazás alapján - az iparügyi miniszter előzetes engedélyéhez kötötték, ezzel szemben: d, az I.f. iparhatóság iparigazolvány kiadását kilátásba helyező véghatározatának bemutatása volt kivánatos a részvénytársasággá, vagy korlátolt felelősségű társasággá átalakuló szövetkezetek cégjegyzékbe történő felvételéhez, /20/ e, az I.f. iparhatóság vezetője vagy megbizottja töltötte be az iparigazolványok kiadásának véleményezésére a kereskedelmi és iparkamarák megszűnése után alakitott bizottságok elnöki tisztét, /21/ f, az I.f. iparhatóságra szállt át, az iparfelügyelő szolgálat megszűntével, a kazánvizsgálatokkal kapcsolatosan szükségessé váló hatósági intézkedések megtételének joga, /22/ g, az I.f. iparhatóság szabott megkötöttségek melle tt, de az iparügyi miniszter előzetes engedélye nélkül iparjogosítványt adhatott ki, /23/ Az iparhatóság munkájára kiható egyéb rendelkezések, mint pl. adatszolgáltatás üzemekről, gyárakról és fontosabb ipari műhelyekről az iparügyi miniszteri biztos számára /23/ ipar igazolványok kötelező számbavétele és ezzel együtt az iparlajstromok esetleges pótlása, kiigazitása, /25/ a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter hatáskörébe tartozó iparágak ipar igazolványainak felülvizsgálása /26/ stb. nem befolyásolták a hatósági funkciót és jogkört, inkább a teendők esetenkénti fokozottabb mérvű szaporodását eredményezték.
