Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.
4d4 g, ellenőrizték a külföldről vámkedvezménnyel behozott üzemi berendezések üzemben tartását, h, megállapitották a kötött forgalmú nyersanyagok évenként szükséges mennyiségét, i, ellenőrizték a külföldi munkaerők munkavállalási feltételeinek betartását, j, véleményezték és ellenőrizték a kisipari pénz- és gépsegélyeket, k, nyilvántartották a kerületükben lévő gyárakat és üzemeket, 3- Az egyetlen hatósági funkció a gőzkazánok megvizsgálása és azoknak munkás- és közbiztonsági szempontokból történő ellenőrzése volt. /Az Orsz. Gőzkazánvizsgáló Egyesület kötelékébe tartozó ipartelepek és a MÁV kazánjainak vizsgálatát mindegyiknek saját közege végezte átruházott hatáskörben. A kapcsolatos adatokat azonban,az ellenőrzés egységes ellátásához szükséges nyilvántartás céljából, közölték az illetékes iparfelügyelőkkel ./ 4. Külön szerep jutott az iparf e lügyelöknek a bérviszályok, a bérmozgalmak és ezekkel összefüggésben a munkabeszüntetések békés elintézésében, ha az l.f. iparhatóságok által létrehozott, illetve az ipartestületeknél a kebelükben alakitott békéltető bizottságok eljárása nem vezetett eredményre. Ilyen esetekben az iparügyi miniszter a közvetlenül alája rendelt közegeit bizhatta meg békéltető bizottság megalakításával, illetőleg a felmerült feszültség békés kiegyenlítésével és megszüntetésével. A 6405/1923.M.E. sz. rendelet /7/ is hasonló, de részletesebben körvonalazott feladatokat szánt az iparfelügyelőknek, akiknek egyébként is törvényszabta kötelességük volt, hogy a munkásmozgalmakat és a sztrájkokat figyelemmel kisérjék és kapcsolatos jelentéseiket az iparügyi miniszterhez haladék nélkül- megtegyék. X X X X Az 194-O-es évek elején a kormány részéről olyan törekvés nyilvánult meg, hogy az iparban foglalkoztatottak munkaviszonyára /munkaidő, munkabér, fizetett szabadság/ vönatkozé jogszabályok megtartásának ellenőrzését az iparfelügyelők és iparhatóságok feladatköréből kivonja. Az 194-2 július 17-én kelt 44-30/194-2 M.E.sz. rendelet /8/ evégett Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőség szervezését irta elő, és kimondta, hogy az iparfelügyelők és iparhatóságok ilyen vonatkozású hatásköre az iparügyi miniszter által meghatározandó időpontban megszűnjék. Ugyanez a rendelet lehetőséget biztositott az iparügyi miniszternek arra, hogy meghatározott területre /község, város stb./ egy vagy több iparágra terjedő hatáskörrel munkaügyi bizottságokat alakitson az OIMF feladatkörébe utalt és esetleg egyéb munkaügyi