Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.

4o0 vénycikknek egyes rendelkezéseit módositó 193^:XX.tc. a kamarákat két osztályra: kereskedelmire és iparira - élükön a saját maguk közül választott egy-egy elnökkel, akik egyúttal a kamara alelnökei voltak - tagolta, a tagságot pedig "rendes tagok" és "levelező tagok" kategóriákba sorolták. Mindkét osztályban azonos volt a választott rendes tagok száma. Ez a szám viszont megoszlott fele-fele arányban, mégpedig a kamara székhelyén teleppel rendelkező és a székhelyen kivül, de a kamara kerületében teleppel rendelkező tagok között. Azok a rendes tagok, akiknek a kamara székhelyén volt a telephelyük, az illető osztály állandó bizottságát alkották, amely sürgős esetekben véleményező szervként működött közre. - A levelező tagokat az elnöki tanács jelöltjei közül a közgyűlés választotta. Számuk nem haladhatta meg a rendes tagokét. - A kereskedelemügyi miniszter közvetlen irányítása alá tartoztak, aki az ipari ügykörben az iparügyi miniszterrel együtt járt el. /l/ A kamara élén az elnök és a két osztály elnökei, mint alelnökök állottak. - A kamara elnöki tanácsát az elnök, a két alelnök, valamint "a határozatok foganatosítására és egyéb munkák teljesítésére ... egy a kereskedelmi és ipari ügyekben jártas" főtitkár alkotta. - Az elnök irányította a kamara működését és a főtitkárral együtt képviselte azt harmadik személyekkel és hatóságokkal szemben. A kamarára háruló ipari vonatkozású feladatok nagyjában két, természetesen egymástól el nem különülő és különithető sikon mozogtak. Az egyik feladatkör az országos ipari érdekek szolgálata, a másik pedig a kamarai kerület ipari érdekeinek képviselete volt. Ennek megfelelően működési területük is kettéválasztható: országos érdekek szempontjából figyelembe vehető tevékenységet azzal fejtettek ki, hogy miniszteri felhívásra véleményt nyilvánítottak általános érvényű iparügyekben /pl. iparjogi minősítés, rokoniparrá minősítés, szaktanfolyamok és mintamüheljyek szervezése, ipari vonatkozású jogszabályok stb./ i iparstatisztikai adatokat gyűjtöttek a minisztérium számára az Országos Ipartanácsban képviseltették magukat. 2. Az egyes kamarai kerületek ipari viszonyainak felkarolása ügyében a, hivatalból figyelemmel kisérték az ipari érdekeltségeket /kézműves jellegű és gyárszer ü ipar, egyes iparágak/, azoknak mindennemű igényeit és szükségleteiket, s ezekkel kapcsolatban megfelelő javaslatokat terjesztettek a miniszter elé, b, az ipar területén szerzett tapasztalatokról, azután az összegyűjtött panaszokról, kívánalmakról évenként átfogó jelentést tettek a miniszternek, c, jogszabály />/ alapján a fontosabb iparigazgatási, iparoktatási, iparrendészeti, munkaviszony-, munkabér-, munkaidő-, stb. ügyekben véleményt ny ilvánitot tak; ugyanez a törvényhely fellebbezési jogot biztosit ott a kamaráknak azokban az esetekben, amelyekben a vélemény kikérésére kötelezett I.f. iparhatóságok határozataikat a vélemény figyelmen kivül hagyásával, illetőleg kikérése nélkül hozták meg. 1. Az a. b, c,