Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Kállay István: A Balassa család levéltárának rendezése / 375–381. o.

376 A család legkiemelkedőbb tagja a magát Balassinak nevező Bálint, a végvári élet költője. 0 az első, magyar nyelven iró, tudatos lírikusa irodalmunknak, akinek költészete önmagában is kortörténet, tanúság egy jelentős történelmi korszakról. A Mohácsot követő polgárháborúban a Balassak jelentős szerepet játszottak. A háborút a két király közt János részéről nagyrészt a határtérületen birtokkal rendelkező urak, a Dunántúlon Török Bálint, a Felvidéken a Balassak és a Podmaniczkyak folytatták. Az ő személyes hódításaikból állott János király területi gyarapodása. Ha végignézzük a 16. század magyar hőseit, akik évtizedeken át tömegeket vezettek a török ellen, a legnagyobb birtokos családok - Zrinyi , Nádasdy, Batthyány, Bebek között találkozunk Balassa Menyhért, Imre és János nevével is. Az irodalomtörténetből jól ismert Balassa Menyhért, kit a fortélyos gondolkodás, az alkalmak gyors kihasználása, a birtokszerzésben megmutatkozó telhetetlenség jellemzett. Megemlítendő azonban róla, hogy Ferdinánd uralkodásának második felében évi 7^00 - 9000 forintot fizetett az ország védelmi céljaira. /4/ Balassa Imre erdélyi vajda a király állandó tanácsosa volt, ki évi 2400 forint rendes fizetést kapott /a többiek általános 1200 forint fizetésével szemben/, mivel erdélyi várait a király szolgálatában vesztette el. János király utolsó útja a Majlád István és Balassa Imre vajdák által vezetett erdélyi felkelés ellen irányult. Halála után a két vajda kezébe került a hatalom, ők szállták meg a királyi birtokokat. /5/ Balassa Jánost az 156°/. évi országgyűlésen Dobó Istvánnal együtt fogták el, János Zsigmondhoz való pártolása vádjával. Nagy Iván adatai szerint egy évvel később Balassa János a pozsonyi börtönt megásva megszökött. /6/ A 17. században Balassa Bálint honti főispán és korponai kapitány telepitette be a pusztán álló Balassagyarmat városát. Az uj lakosoknak három évi mentességet adott és az uradalom szomszédos majorsági földjeit is megkapták használatra. /?/ Ezekben a századokban a Balassak szinte korlátlanul élték uri életüket; gyakran kerültek börtönbe kisebb nagyobb hatalmaskodásért, vérfertőzésért. 1601-1602-ben ilyen cimen folyt fiskális pör a Balassa örökösök ellen. /8/ 1619-ben a protestánsok Eszterházy Mihályné és Wesselényi mellett egy Balassát vádoltak templomaik elfoglalásával. Ez annál inkább érdekes, mivel korábban a Balassákat az uj hit terjesztésében közreműködő nagyurak között láttuk. /9/ 1686-ban egy Balassa is részt vett Budavár visszafoglalásában. Csaknem egyidejűleg azzal, hogy Zichy István megszerezte a Balassak divényi uradalmát. /10/ A család fénye a 18. században sem halványult. Balassa Zsuzsanna a kassai nemesi konviktusra 52,000 Forintot adott, az eberhardi Balassa kastélyt - hol már ekkor arany és ezüst papírtapétákat alkalmaztak - a fényűzés mintájaként emlegették, /ll/ A család ebben a században három helytartótanácsi tanácsost adott: Pált 1734-1771, Jánost 1756-17Ü5 és Ferencet 1756-1785 között. Közülük legmagasabbra Balassa Ferenc emelkedett, ki többek között az úrbéri bizottság tagja, titkos tanácsos, kamarai elnök, horvát bán, illir udvari kancellár volt. 1772-ben grófi cimet