Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Komjáthy Miklós: Várostörténeti konferencia Kaposvárott / 340–349. o.

3'+2 másrészt a kereskedők rétege is erősebb volt. Ennek következtében a mezővárosok lakossága jobban, jóval nagyobb ütemben nőtt, mint a szabad királyi városoké. Bennük szám szerint annyi kereskedő tevékenykedett, mint a szabad királyi városokban és azoknál valamivel nagyobb haszonra tettek is szert. A mezővárosok kereskedői a mezővárosi piacon összegyűjtötték és továbbították a mezőváros, a földesúr, esetleg földesurak és a mezőváros piacához tartozó falvak áruit egy nagyobb piac felé. A mezővárosok az 1800-as évek első felében nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, és Magyarország gazdasági életében nagyobb szerepet játszottak, mint a szabad királyi városok

. A mezővárosoknak ez a növekedése máshol is jellemző a kapitalizmus bontakozasanak idejére a

zokon a területeken, amelyek ekkor léptek be a forgalomba. A mezővárosok sorában válságot idézve elő nagy válogatást hajtott végre a vasutvonalak kiépülése

. Azok a mezővárosok /és a szab.kir. városok is/, amelyek vasútvonalat kaptak, a vasutak piactágitó hatására is, kereskedelmi szerepüket megtartották, amelyeknél azonban ez nem történt meg, fejlődésükben megtorpantak, majd visszahanyatlottak. Ennek következtében alakult ki a kapitalizmus korának magyarországi ói városhálózata. Rúzsás Lajos előadásához elsőnek Lóczy István kaposvári gimnáziumi igazgató szólt hozzá. Korreferátumában a város geológiai, földrajzi adottságait vizsgálta, azt, miképp befolyásolták ezek a tényezők a város fejlődését. A táj legjellemzőbb adottságának észak-déli irányú völgyekkel tagolt voltát tartja /Kaposmérő és Mosdós között észaKról hét patak folyik a kelet-nyugati irányú Kapósba./ Lóczy István előadásából világo-san bontakozott ki, miképp lett a kis vonzási körű mikrotájból nagyobb területeket vonzási körébe vonó központ. Kubinyi András kandidátus, múzeumi osztályvezető hozzászólásában azt vizsgálta, milyen eszközökkel tartotta kezében a XV. század egyik leghatalmasabb ura, Újlaki Miklós herceg, akinek magának Somogyban nem is voltak birtokai, szinte az egész vármegyét. 39 familiárisa közül 15 volt somogyi s ezek révén remekül érvényesítette befolyását. Alig volt a megyének oly pontja, ahol ne lettek volna ott az ő emberei. Kubinyi vizsgálódásai nyomán világosan bontakozott ki Kaposujvár /ez volt abban az időben Kaposvár neve/ súlypont-jellege. Fügedi Erik kandidátus, tudományos intézeti osztályvezető a Statisztikai Hivatal felállitása előtti évszázad országos statisztikai felmérései alapján igyekezett képet adni a XVIII-XIX.századi Kaposvár népességéről. II.Józsefnek hadserege segitségével készült két összeirása közül Somogyról csupán a lélekösszeirás maradt meg. E kettőn kivül készült még egy, máig pontosan nem definiált összeirás-feleség, amelyet az uralkodó kerületi biztosokkal csináltatott. Ezek adatai egybevetéséből világosan kiderült, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján az Esterházy-uradalom szinte fojtogatta Kaposvárt. Sajátos módon, a mezőváros népességének elég nagy hányada, 1/5-e volt iparos. E viszonylag népes iparos-réteg foglalkoztatottsága az