Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Ságvári Ágnes: Tájékoztató Budapest Főváros Levéltára 1972. évi tevékenységéről / 302–312. o.

308 vagy Schoen Arnold művészettörténész kéziratai /1930-1960/ felajánlás útján kerültek Levéltárunk birtokába. Megkezdtük néhány, általunk ismert és a felszabadulás után vezető szerepet betöltött személy felkutatását, hogy tőlük - a többnyire hiányos - hivatalos iratokat pótló, vagy kiegészitő okmányokat megszerezhessük. így kerültek a BFL-be Kemenesi Miklósnak az 1945-48-as években keletkezett dokumentumai és Szimély mérnök tanácsnok iratai /1935-1960/. Centenáriumi kiadványunk, a "Források Budapest múltjából" IV. /1945-1950/ kötetének névmutatóval kapcsolatos munkálatai nyomatékosan és sürgetően hivták fel munkatársaink figyelmét az iratoknak az eddiginél tervszerűbb, és a különböző szintű fővárosi vezetők visszaemlékezéseinek tudományosan elkőkészitett gyűjtésére. Sajnos pótolhatalan mulasztások történtek e téren. Ha etekintetben vonjuk meg az elmúlt év mérlegét, legnagyobb eredmény - paradox módon - maga a felismerés. A

z 1940-es évekből származó anyagok és visszaemlékezések jól előkószitett, kétségkivül nagy erőfeszítéseket igénylő gyűjtése a Fővárosi Levéltáron kivül nyilván a többi levéltárban is hasonló horderejű gond, hiszen a tömeges lakásváltozás, szanálás csakúgy, mint a megbetegedés, elöregedés, haláleset arra int: gyorsitsuk meg és tegyük intenzivebbé anyaggyarapitó, gyűjtő, iratvásárló és visszaemlékezés-gyűjtő tervünket. Befejeztük a topográfiai lipótvárosi segédletet. Ezzel egy újfajta segédletsorozatot zártunk le, s Pest történeti városrészeiről olyan teljes útmutatónk van, amelynek alapján a mairól a török utáni korra azonosíthatók az egyes házak. Publikációs munkánk előkészületei szempontjából nézve: 1972-ben már lezajlott a centenáriumi előkészületek, illetve kutatások zöme. Jövőbeli várostörténeti tudományos munkánkat előkész.itő konzultációk, az egyetemekkel, tudományos intézetekkel és különböző szakemberekkel folytatott egyeztetések, témakijelölések arra engednek következtetni, hogy 1973-ban új kutatókkal gazdagodik a várostörténettel foglalkozók köre s fokozatosan teret hódit az utolsó 50 év, benne a szocialista korszak problematikája. Már most nyilvánvaló, hogy közös álláspontot kell kialakítanunk a LIG 1972. február 21-i kutatásokat szabályozó körlevelének értelmezéséről; az indokolt korlátozások mellett egy-egy terület, illetve kutató segitségéről, szakszerű s ha kell szigorú ellenőrzéséről. Ha ugyanis mereven ragaszkodunk a 30/1969-/IX.2./.sz. kormányrendelet 7.§-án alapuló főhatósági intézkedésekhez, az 1919 utáni

t gyakorlatilag a levéltári anyagnak majd minden állagát valamilyen formában érintő /belföldi kutatásokat is/ korlátozásokhoz, már most előre jelezhetjük, hogy azok a közelmúlt 20 évre vonatkozó kötelező tilalmak érvényesítésével együtt beláthatatlan tudományos, közművelődési és bátran mondhatjuk: politikai veszélyt idézhetnek elő. Nem nő, hanem csökken majd az 194-5 után eltelt majd három évtizeddel foglalkozók köre. Ha az iskolai tanitást, ismeretterjesztést, a művelődésügyi, irodalmi feldolgozást mégalapozó tudományos feltárást ma nem végezzük el, a hiány a következő években aligha lesz pótolható; gátat vethet a szocialista hagyományok megértésének, a szocialista lokálpatriotizmus meggyökereztetésének és nem utolsósorban meg-