Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - IRODALOM - Bak Borbála: Baranyai helytörténetírás 1971. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1972. / 291–295. o.

291 lalkozik a megye valamennyi /mai és egykori/ helységének névetimológiájával is, anélkül, hogy a települések kialakulástörténetének előadását mellőzné. Okleveles anyaggyűjtése időben alig lépi túl az 1330-as éveket, a nevek változását azonban napjainkig végigkiséri. Az anyag csoportosításának vezérfonala a ma élő helységek nevének ábécérendje, ezeken a kis "fejezeteken" belül külön kap helyet az élő községek határai közt fekvő elpusztult települések adattára. /Első helyen mindenütt a legfontosabb forrásszövegek állnak, azután a helységtörténet, végül az etimológiai elemzés következik./ A jól összefogott szövegekben legfeljebb néhány közérthető községnévjelző ismételt magyarázatát /a "méretre utolsó" Kis és- Nagy jelzőket/ gondoljuk fölöslegesnek. A bevezetésből a mai megye területén egykor berendezkedő három várispánság korai története bontakozik ki: birtokosok, telepitők, népesség, szervezet, s nem utolsó sorban a helynévtípusok. Helyénvaló volt közölni a pápai tizedjegyzékekben előforduló helységeknek "esperességek" /helyesen: főesperességek/ szerinti táblázatos kimutatását s a térképes illusztrációkat. A kötet nyomán megjelentethető hasonló munkák más megyékben is hasznosan egészitenék ki a már készülő vagy elkészült helytörténeti lexikonokat és régészeti katasztereket. Maksay Ferenc Baranyai helytörténetírás 1971 A Baranya megyei Levéltár Evkönyve. Szerk.: Szita László, Pécs, Baranya megyei Tanács V.B., 1972. 278 1. A Baranya megyei Levéltár Évkönyveként megjelenő Baranyai helytörténetírás 1971. évi kötetének tanulmányai nemcsak az Évkönyv 1968. évi kötetében megfogalmazott célkitűzéseknek /az országos szinten felismert folyamatok részletesebb megvilágítása, az országostól eltérő folyamatok bemutatása/ tesznek eleget, ha.nem az 1970. szeptember 17-19. között Gyulán tartott országos történész vándorgyűlésen a helytörténetkutatással kapcsolatban hangoztatott komplexitásnak is. A közlemények első csoportját helytörténeti tanulmányok, ill. Kopasz Gábor Baranya megyei helytörténet történetével foglalkozó cikke alkotják* A két első cikk irói a megye és Pécs XIV. ill. XVIII. századi földrajzi és topográfiai problémáit tárgyalják. Timár György tanulmányában /Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya ÉNy-i szögletén/ történeti földrajzi kérdésekkel foglalkozik. Fő forrásai a Baranya megyében 1332-35 között keletkezett pápai tized-