Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - ADATTÁR - Horváth Jánosné: A M. Kir. Közmunka- és Közlekedési Minisztérium 1867. és 1871. évi írószer ellátása / 258–270. o.

267 titó is, de növekedett állományuk még 6 darab tollnyéllel és 2 darab tinta-, illetve porzótartóval. A vasúti és hajózási felügyelőségen már nem igényelték a fekete tintát, munkájukhoz csak "vegytintá"-ra volt szükségük. Ebből 0,90 litert használtak fel, ezenkivül 4 doboz, vagyis 576 darab acéltoll, 36 darab ceruza, 1,12 kg porzó, 2,12 kg pecsétviasz és 4 darab gumielasticum volt a szükségletük. E szerv állományába is került 4 darab tinta-, illetve porzótartó. Ugyancsak "végy t int á"-t használt 0,10 liter mennyiségben a horvátosztály is. Egyéb Írószerekből 3 doboz, vagyis 432 darab acéltoll, 0,56 kg porzó, 6 darab ceruza, 4,48 kg pecsétviasz és 2 db gumielasticum volt az évi szükséglete. A tartósabb Írószerek közül is kapott e szerv 5 darab tollnyelet és 1 darab tinta-, illetve porzótartót. A könyvnyomda csak minimális igényének megfelelően részesült a szétosztott Írószerekből, igy mindössze 0,10 liter tintát, 2 darab radirt, 1 darab gumielasticumot és 1 darab tinta-, illetve porzótar-tót kapott. A II-III. szakosztály és a számvevői osztály csak tinta-, illetve porzótartóval szerepelt az igényjogosultak között. A két szakosztálynak 2-2, a számvevői osztálynak pedig 12 darab tinta-, illetve porzótartót szolgáltattak ki. E szerveknek más irószer-igénye nem volt. A tartósabb Írószerekből, mint porzó, tinta-, és porzótartó, valamint porzókanál volt egy kissé túlméretezett Stöckl Alajos 1871. évi rendelése. így porzóból 9 fontot, vagyis 5,04 kg-ot, tinta-, és porzótartóból 21 darabot, porzókanálból pedig 2 darabot raktári készletként kellett kezelnie. A többi Írószer az igényeknek megfelelően, teljes egészében kiosztásra került. Összefoglalás Stöckl Alajos segédhivataligazgató e ránkmaradt töredék-iratanyaga, ha nem nyújt is teljes képet, de bepillantást enged a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium két, egymástól nem is távoleső időszakának irószerszükségletére. Az Írószerek fokozottabb beszerzése és azoknak fogyasztása mutatja a minisztérium létszámának emelését, a kettő pedig együtt tükrözi ügyviteli feladatainak szaporodását. Személyzet tekintetében, az egyre szaporodó feladatai következtében állandó nehézséggel küzdött. Már 1867-ben szorgalmazta a 101 főből álló létszám emelését, hogy megszaporodott közigazgatási és jogi ügyeinek intézése érdekében önálló osztályt tudjon létrehozni./26/ Terve azonban sokáig nem vált valóra, mert a képviselőház pénzügyi bizottsága más államok aránylag csekélyebb kiadásaira hivatkozva kifogásolta a minisztérium magas központi igazgatási költségeit. E bizottság döntéseinél figyelmen kivül hagyta a speciális hazai viszonyokat, vagyis azt, hogy mig más államokban a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium egyes feladatait külső