Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - ADATTÁR - Horváth Jánosné: A M. Kir. Közmunka- és Közlekedési Minisztérium 1867. és 1871. évi írószer ellátása / 258–270. o.

261 hogy aláirásukkal, két tanú jelenlétében megpecsételték magukra nézve kötelezően elismerték. Irószerszállitás 1867-ben Az 1867. július 21-én megkötött szerződés 1. pontja a vállalkozó kötelezettség-vállalását tartalmazta. E pont alapján Dona Döme és Társa budapesti cég számos papirfajtán kivül vállalta, hogy tintát, tollat, tollnyelet /tollszárat/ rajz- és iró ónt /ceruzát/, porzót, radirgumit, vagy mint nevezte "vakarómézgá"-t és pecsétviaszt szállit e minisztériumnak. A vállalkozó felsorolásából megtudtuk, hogy 7 fajta tintát használtak a minisztériumban és az évi szükséglet - átszámításunk szerint - 5»60 liter volt, 2,84 Ft értékben. E mennyiséget folyékony állapotban "ittze"-ben, "üveg"-ben és "font"-ban szállitotta. A szállitás időpontjában két fajta űrmérték, a bécsi és a magyar volt forgalomban. Ha összevetjük az iktatott ügyiratok számát a leszállított tinta mennyiségével, akkor valószínűbbnek látszik, hogy a magyar űrmértéket alkalmazta. 1 magyar icce 0,84 literrel, 1 font 0,56 literrel, az üveg pedig 1 magyar meszely, 0,4-2 liter nyolcad részével, vagyis 0,05 literrel volt egyenlő./14/ A vállalkozó iccében szállitotta a "fekete tanin"-t és a "Jappan Alizarin"-t, fontban a "Dornerféle vörös feketé"-t, üvegben pedig a "végy-," a "concentralt Carmin", a "Dupla Concentralt Minister" és az "ultramarin kék"-tintát. A tinta árak 20 és 75 krajcár között mozogtak. Ezek megállapításánál - mint ez a jegyzékből kitűnik - nem a mennyiség, hanem a minőség volt a döntő tényező. Legdrágábbként a vegytintát, legolcsóbbként az ultramarin kéket árusitották. Előbbiből 1 üveg 75, utóbbiból pedig 20 krajcárba került. A dupla concentralt minister tinta üvegjét 4-5, mig a concentralt carmin üvegjét 35 krajcárért hozták forgalomba. Az azonos mennyiségben: l-l iccében leszállított fekete tanin és a jappan alizarin ára között is lényeges eltérés mutatkozott. Előbbi 25, utóbbi annak duplájába, 50 krajcárba került. A Dorner-féle vörös feketéből az 1 fontot, vagyis a 0,56 litert pedig 34- krajcárért árusitották. Ha a minisztérium részére 1867-ben leszállított 5,60 liter tinta szükségletet összevetjük azzal a tapasztalatunk szerinti, a megirt papirfelületre eső tinta szükséglettel, akkor megállapíthatjuk, hogy e mennyiséggel 19 600 korabeli oldalt lehetett teleirni. 1867-ben a központi iktatóba beiktatott ügyiratok száma 9750 volt./15/ Ezt alapul véve igy 1 ügyiratra 2,01 oldalter jedelem esett volna, hacsak ehhez veszik a tintát igénybe. Mivel a segédkönyvi bejegyzéseket is e mennyiségből eszközölték, igy 1 ügyiratra kevesebb megirt oldal, tehát tinta jutott. A rendelés is reális volt, mert fedezte a szükségletet. A tinta egymagában azonban nem tudta szolgálni az Írásbeli munkát, annak felhasználásához átvivő eszközre, tollra is szükség volt. A lúdtollat, amely hosszú