Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: A magyar hivatali nyelvért folytatott harc egyik dokumentuma / 253–257. o.

253 6 Uo., Sp. XXVII.25. 7 Uo., Sp. XXVII.23CENTGRAF KÁROLY: Á magyar hivatali nyelvért folytatott harc egyik dokumentuma II. József nyelvrendelete, a nemzetiség veszélyeztettsége emelte át a nyelvkérdést a kultúrszférából a politikumba. A fenyegetettséget nem mindenki érzékelte az első pillanatban, még Kazinczy sem./l/ József császár pedig talán akkor sem ismerte fel, hogy egy nemzet gyökereire emelt fejszét, amikor rendeleteit kényszerűséggel visszavonta. II. József rendeletei számolatlan sérelem alapját képezték, sőt, őt megelőzően már Mária Terézia egyes rendeletei is ellenkezést ébresztettek az alkotmányosságot féltve őrző nemességben. Olyannyira igy volt ez, hogy József halála után az 1790es országgyűlésen hangot kapott olyan vélemény is, hogy ő és anyja törvénytelen uralkodása megszakította a Pragmatica Sanctio folyamatosságát, s Leopoldot csak új hitlevél, mint alkotmányos biztositék kiadása után lehet megkoronázni./2/ A nemesi constitutió helyreállítása volt a fő cél./3/ Ennek a harcnak egyik vetülete a nyelvkérdés, s ebben az összefüggésben kap súlyt a magyar hivatali nyelv kérdése,/k/ A magyar hivatali nyelvért való küzdelemben a megyék jártak az élen. Ennek a harcnak egyik szakaszáról szeretnék szólni egy, a Barkóczy levéltárban található nyomtatvány kapcsán./5/ Pest vármegye már II. József nyelvrendelete alkalmával tiltakozott a német nyelvnek a hivatalos ügyekben való bevezetése ellen. Ellenvetésében a tisztségviselők hiányos nyelvtudására hivatkozott, hogy érdemes, hivatalukat jól és becsülettel ellátó embereket kell felmenteni és nem utolsó sorban arra, hogy ez ellenkezésben van a megye gyakorlatával, mert jegyzőkönyveiket ezelőtt is magyarul vezették^/ 1791-ben, majd 1792-ben külön törvénycikkeket fogadott el az országgyűlés a magyar nyelv ügyében. Az 1791. évi 16. törvénycikk alapján állitják fel a pesti egyetemen a magyar nyelvi tanszéket. Eddig ilyen nem volt Magyarországon. Ugyanennek a törvénycikkenk alapján Torna vármegye már 1791-ben kijelenti,- hogy jegyzőkönyveit csak magyar nyelven hajlandó, az új királyi rendelkezés értelmében, a helytartótanács és a kancellária elé terjeszteni. Ettől az időponttól a magyar nyelv kérdése minden országgyűlésen szerepel