Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A fototechnika alkalmazása a levéltárakban / 227–242. o.
238 olyanok legyenek, amelyek ilyen gépen visszanagyítva jó minőségű és gazdaságosan elérhető fényképeket adnak. - A mikrofilmmel - mégpedig már csak perforálatlan filmről van szó - szemben ilyen esetben támasztott fokozott követelmények általában két fő területen jelentkeznek. Az egyik, hogy a felvételezés során a mikrofilmen olyan legyen a dokumentumok elhelyezése, hogy a mikrofilmet maximálisan kihasználják, vagyis ne legyenek a filmen üres felületek, mert ezek feleslegesen növelik a nagyitási költségeket. A másik követelmény, hogy a mikrofilm densitása állandó és 1,01,2 /esetleg 0,8-1,2/ gammaérték között legyen, mert különben a nagyit ások olvashatósága kerül veszélybe. - A példaképpen emiitett Rank-Xerox 1824 jelű gép esetében még arra is figyelemmel kell lenni, hogy ez a gép egyetlen objektivvel rendelkezik, amely a filmet 14,5-szeres nagyitásban adja vissza DIN A/A- vagy DIN A/3 méretű papirra. A felvételnek tehát olyan arányú kicsinyítéssel kell készülnie, hogy a nagyitás e visszanagyitási feltételek mellett is megfelelő legyen. GYORSMÁSOLÁS Bár a mikrofilm sok segitséget nyújt a levéltáraknak és a levéltárak anyagát használó kutatóknak, alkalmazásuk mellett mindig jelentkezett igény az iránt, hogy a levéltári iratanyagról gyors formahü másolatot kapjanak a filmnek mint közvetitő eszköznek kiküszöbölésével. A levéltári gyakorlatban ismert első ilyen másoló készüléket a Photostat cég hozta forgalomba, s innen maradt meg a neve " photostat-másolat ". E felvevővel az iratról ezüstsós fotopapirra közvetlenül negativ fénykép készült. Termés-zetesen a megvilágított papirt, mint más ezüstsós fotopapirt, elő kellett hivni, fixálni, kimosni és megszárítani. Mindez ugyan hosszabb időt vett igénybe, de mégis rövidebb volt, mintha mindezt még előzőleg a mikrofilmmel is végig kellett volna csinálni. /Ezt a készüléket később úgy fejlesztették tovább, hogy a felvevőgép az előhivást és a fixálást automatikusan végzi, s csak a mosás és a száritás végzendő külön./ Ilyen eljárást régi vagy modern géppel több levéltár ma is alkalmaz. Elsősorban az irodai munka könnyitése érdekében azonban a photostat eljárásnál gyorsabb dokumentációs iratmásoló megoldások is születtek. A különböző nedves és félszáraz iratmásoló eljárások közül viszonylag széles körben terjedtek el a különböző diffúziós eljárások /pl. Agfa Copyrapid, Gevaert Gevacopy, Forte Copyfort/ és a Verifax /Kodak/ elnevezésű cserzőelőhivásos megoldás. Ezekhez kapcsolódóan emlithetők a termofotográfia segítségével készülő gyors iratmásolatok /pl. 3M Company Thermofax/ is. Közös jellemzőjük, hogy készülékeik alapjában DIN A/4-es méretű iratok másolására alkalmasak, s viszonylag sok tipus csak egyes lapokat tud másolni, köteteket nem. Ez a két tényező okozhatta, hogy ezek a kifejezetten irodai rendeltetésre készült készülékek valóban az irodákban terjedtek el s a levéltárakban nem tudtak teret hóditani. - Levéltári szempontból ezek a másolatok annyi-
