Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Mervó Zoltánné: A Hajdú-Bihar Megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950–1956 között / 189–209. o.

206 Tuberkulózis elleni védekezés Tüdőbeteggondozó Intézetek összefoglaló jelentései + Üdültetés Üdülők közegészségügye Üdülőhelyi igazgatás elvi ügyei + Üzemi konyhák közegészségügye Vakok foglalkoztatása Vágóhidak egészségügye Városi Kórházak jelentése + Vendéglátó közegészségügye Védőoltások megszervezése, elvi iratai + Védőételek juttatása Vérellátó Szolgálat megszervezése + A témák szerint kezelt és a közigazgatási számrendszer keretében tagolt iratok történeti forrásértéke eddig fel nem mért jelentőséggel bir. Az újkori történeti kutatások egyik legnagyobb nehézsége éppen abból adódik, hogy az iratok nem állnak megfelelő csoportosításban rendelkezésre. A csoportszámos és a közigazgatási rendszámos iratkezelés éppen azt kivanta elérni, hogy az ügyiratok irattári kezelése és iktatás szerinti nyilvántartása összhangba kerüljenek, de sok tényező közbejötte gátolta ennek a szándéknak megvalósulását. A rendezett csoportszámos iratok szétbontott témák alapján a levéltári feltárómunkát messzemenően megkönnyitik és hozzájárulnak ahhoz, hogy a kutatók az anyagot könnyebben megközelitsék. Ez emeli ki a levéltári kezelés rendjének jelentőségét akkor, ha az iratok rendezettsége legalább a középszintet elérte. A forrásérték szempontjából elég arra utalnunk, hogy a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban meglévő és már terminológiai felsorolás alapján is sokrétű irategyüttesek az élet hány területére kiterjedő irategyütteseket tartalmaznak. Az iratok a betegség megelőzésétől, a betegellátás megszervezésén keresztül a gondozás minden formájáig kiterjedő mélységben foglalkoznak az egészségügyi ágazat tevékenységével. A közegészségügyi jelentések értékes adatokat nyújtanak a gyógyitó munkáról, a kórházkultúra, az élelmezési viszonyok alakulásáról, a gazdálkodás rendjéről, az állami gazdaságok és gépállomások egészségügyi viszonyairól, a járványok elleni küzdelemről. Nemcsak azt mutatják meg, hogy milyen volt az egészségügyi ellátottság akkori állapota, hanem az összehasonlító adatok birtokában arra is feleletet adnak, mennyiben változott meg a széteső, különböző önálló szervek hálózatából a tanácsrendszer igazgatási irányitása alatt a szocialista tipusú egészségügyi politika eszmei célkitűzése és gyakorlati követelménye. Amig korábban az egészségügyi hálózat centralizációjára irányuló hasznos kezdeményezések jelei csak kibontakozóban voltak, addig a jól megszervezett tanácsi hálózat keretében az irányitás, a mindent