Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Csipes Antal: Az árvaszék szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában / 176–188. o.
178 apróbb módositással a törvény által létesitett hatóság 1950-ig, a tanácsok megalakulásáig, anyagi jogi része pedig az 1952. évi családjogi törvényig hatályban marad. Az árvaszék felépítése és működése A megyék és a törvényhatósági jogú városok árvaszékei 1872. január 1-én kezdték meg működésüket.(2> Mint azt a fentiekben láttuk, a munkájukat szabályozó rendelkezések azonban még öt évet késtek, mig 1877-ben a 20. te. végre pontosan meghatározta az árvaszék szervezetét, amely a törvényhatósági bizottságnak alárendelt önkormányzati szerv volt. Mielőtt azonban az árvaszék működésének vizsgálatához hozzákezdenénk, először is utalni szeretnénk a magyar gyámsági jog szempontjából fontos, alábbiakban röviden összefoglalt néhány tudnivalóra.C3) Az egész polgári korban a teljeskorúság /nagykorúság a fél korlátozás nélkül rendelkezhet vagyonával stb./ a 24. év elérésével következett be. Többször változó részletszabályokkal 1877 előtt is fennállt az a szabály /amit az 1877:20.te. kodifikált/, hogy nagykorúságáig a házasságból született /akkori kifejezéssel: törvényes/ gyermek "atyai hatalom" alatt állott, hacsak az atyát hatalmától törvényes eljárással meg nem fosztották. Ő volt a gyermek "törvényes képviselője". Ha az atya meghalt vagy atyai hatalmától megfosztották, a törvényes gyermek is, a házasságon kivüli /törvénytelen/ gyermek mindenkor, gyámság alá került. Gyámságra volt hivatott: 1/ az atya. által végrendeletben kijelölfnevezett gyám", ennek hiányában 2/ az anya mint "természetes és törvényes" /t. és t./ gyám, ennek hiányában, vagy alkalmatlansága esetén 3/ a legközelebbi férfirokonok közül a rokonság sorrendjében hivatalba kerülő "törvényes" gyám, ha ilyen sem volt, 4-/ a gyámhatóság /árvaszék/ által kinevezett "rendelt" gyám. A teljeskorú de elmebeteg, gyengeelméjü, tékozló vagy távollévő személyt /rendszerint a biróság/ gondnokság alá helyezte. Gondnokot az árvaszék rendelt ki. A gyám és gondnok maga kezelte a gyámolt ill. gondnokolt vagyonát /kivéve a tartásra szükségesnél nagyobb összegű készpénzt, értékpapirt, ékszert, amit árvaszéki megőrzésre ill. kezelésre kellett adni/; maga gondoskodott a gyámolt /gondnokolt/ eltartásáról és neveléséről, tehát ő intézte a gyámolt ügyeit. Az árvaszék feladata a gyámra vagy gondnokra való felügyelet volt, továbbá a gyámi visszaélések /sikkasztások stb./ és a gyámolt érdekei szempontjából káros vagyonkezelési és egyéb intézkedések megakadályozása. Természetesen voltak emellett a gyámhatóságnak önálló, hatósági jogán alapuló intézkedései is. Megállapította, ki hivatott a gyámságra és átadta neki a gyámolt vagyonát; ha más gyám nem volt, gyámot rendelt, határozott a nagykorúsítás ügyében