Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Szilágyi Gábor: Üzemtörténeti füzetek / 96–99. o.

99 a városfejlődés, aminthogy az üzemnek valóban nagyobb is volt a helyi gazdasági-társadalmi je­lentősége. E pozitivum mellett Puskás Vilmos nagyfigyelmet szentel a külföldi mezőgazdasági technika és szakoktatás helyzetének ismertetésére is. Pera Ferenc és Joó Ernő.tanulmányai a szerkezeti felépités, a tagolás, a kölcsönha­tások ábrázolása, valamint a külső tényezők befolyásának érzékeltetése vonatkozásában is elma­radnak az előbbiekben tárgyalt három szerző munkájától. Pera Ferenc monográfiájának tagolása - ha a tartalomjegyzéket nézzük - nagyon preciznek látszik. A füzet lapjait forgatva azonban az olvasó - elsősorban a műszaki, bányamüveléstani, geológiai szakkérdésekben járatlan olvasó ­meglepetéssel tapasztalja, hogy az első négy fejezetben többször is szinte teljesen azonos kérdések tárgyalásával vagy ismertetésével találkozik, és nem érti, miért bukkannak azok ismételten elő. A termelés, értékesités, műszaki fejlesztés, pénzügyi eredmény szerves egységéből álló vállalati gazdagságtörténet kölcsönhatásainak vizsgálatát e témakör szinte teljes - főleg azonban a felsza­badulás előtti időszakra vonatkozóan érvényes - elhanyagolása miatt sajnálatos módon nélkülöz­nünk kell a szerző munkájában. Ugyancsak elmaradt az iparágra országosan jellemző viszonyok bemutatása, illetve a vállalat működésére gyakorolt hatásuk érzékeltetése. A külső tényezők közül Pera Ferenc csak a közvetlen környezet gazdasági-társadalmi hatásával foglalkozik, de ebben a kérdésben jól tárja fel a helyi munkaerő-kinálat és a vállalat részéről megnyilvánuló munkaerőigény közötti összefüggést. Joó Ernő vízügyi tanulmányában is találhatók szerkezeti-tagolási hibák. A "Vizügyi helyzet a 19. sz. második felétől 1945-ig" cimü fejezet első és második alfejezetének ilyen formában történt szétválasztása mesterkélt. A két alfejezet ugyanis tartalmában fedi egymást: a belvízvédekezés ismertetésénél szó esik a vizi társulatok alakulásáról és működéséről, az utób­biakról szóló alfejezet viszont megemlékezik a belvizvédekezésről. A technika-centrikus szemlé­let hibájául róható fel, hogy az olvasó nem kaphat képet a vizügyi társulások mümködésének egyéb területeiről, tehát nem vizsgálhatja meg azok összefüggéseit, másszóval: nem láthatja e társulatok igazi, sokszinü életét. A felszabadulás utáni időszakot sokrétűbben, a társulati élet több területére kiterjedően tárgyaló részek már valamivel jobban tagoltak, jobban tükrözik az egységes történet egyes alkotóelemeinek egymást kölcsönösen kiegészitő kapcsolatát, a külső tényezők befolyáso­ló hatását. Hasonló a helyzet Joó Ernő szövetkezeti tanulmányával is : az 1945 utáni rész minden szempontból érettebb, mint a megelőző évtizedek története. A jegyzetapparátusok terjedelme általában azt mutatja, hogy a szerzők lelkiismeretesen készültek tárgyuk feldolgozására. Különösen örvendetes az, hogy a források között tekintélyes mennyiségű levéltári anyag is szerepel. Számottevő a külföldi forrásanyag és szakirodalom fel­használása, igénybevétele is. Sajnálatos, hogy Joó Ernő vizügyi tanulmánya csak sommásan közli a forrásanyagot és az irodalmat, mert igy adatainak ellenőrzése lényegében lehetetlenné vált. Az Üzemtörténeti Füzetekben eddig megjelent hat monográfia értékelő ismertetéséből is kitűnik,hogy napjainkig sem tisztázódott még egyértelműen.* tulajdonképpen mi is az üzemtörté­netirás tárgya, és melyek a feldolgozás általános érvényűnek mondható módszerei. E hiányosságokra már Hanák Péter is rámutatott a Századok 1968. évi 5-6. számában "Az üzemtörténet kutatásának problémái" cimen megjelent, a teljes hazai üzemtörténeti irodalom felmérése alapján készitett tanulmányában. Végezetül legyen tehát szabad azzal a javaslattal élnem, hogy az Üzemtörténeti Füzetek Szerkesztősége az egyes monográfiák megjelentetése mellett - az eredeti célkitűzéseknek megfe­lelően - szorgalmazza az üzemtörténetirás elvi-módszertani kérdéseivel foglalkozó tanulmányok közzétételét is. Tegye továbbá lehetővé azt, hogy az Üzemtörténeti Füzetek speciális részkérdé­seket (termelés, beruházás, értékesités, nyereség és osztalék alakulása, kartell, fúzió, munkás­helyzet, bérezés, létszám, munkaidő, stb.) tárgyaló, egy-egy nagyvállalat, vagy egy iparágat rep­rezentáló néhány nagyobb vállalat adataira épitett tanulmányokat is közölhessen. Szilágyi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom