Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Szilágyi Gábor: Üzemtörténeti füzetek / 96–99. o.
99 a városfejlődés, aminthogy az üzemnek valóban nagyobb is volt a helyi gazdasági-társadalmi jelentősége. E pozitivum mellett Puskás Vilmos nagyfigyelmet szentel a külföldi mezőgazdasági technika és szakoktatás helyzetének ismertetésére is. Pera Ferenc és Joó Ernő.tanulmányai a szerkezeti felépités, a tagolás, a kölcsönhatások ábrázolása, valamint a külső tényezők befolyásának érzékeltetése vonatkozásában is elmaradnak az előbbiekben tárgyalt három szerző munkájától. Pera Ferenc monográfiájának tagolása - ha a tartalomjegyzéket nézzük - nagyon preciznek látszik. A füzet lapjait forgatva azonban az olvasó - elsősorban a műszaki, bányamüveléstani, geológiai szakkérdésekben járatlan olvasó meglepetéssel tapasztalja, hogy az első négy fejezetben többször is szinte teljesen azonos kérdések tárgyalásával vagy ismertetésével találkozik, és nem érti, miért bukkannak azok ismételten elő. A termelés, értékesités, műszaki fejlesztés, pénzügyi eredmény szerves egységéből álló vállalati gazdagságtörténet kölcsönhatásainak vizsgálatát e témakör szinte teljes - főleg azonban a felszabadulás előtti időszakra vonatkozóan érvényes - elhanyagolása miatt sajnálatos módon nélkülöznünk kell a szerző munkájában. Ugyancsak elmaradt az iparágra országosan jellemző viszonyok bemutatása, illetve a vállalat működésére gyakorolt hatásuk érzékeltetése. A külső tényezők közül Pera Ferenc csak a közvetlen környezet gazdasági-társadalmi hatásával foglalkozik, de ebben a kérdésben jól tárja fel a helyi munkaerő-kinálat és a vállalat részéről megnyilvánuló munkaerőigény közötti összefüggést. Joó Ernő vízügyi tanulmányában is találhatók szerkezeti-tagolási hibák. A "Vizügyi helyzet a 19. sz. második felétől 1945-ig" cimü fejezet első és második alfejezetének ilyen formában történt szétválasztása mesterkélt. A két alfejezet ugyanis tartalmában fedi egymást: a belvízvédekezés ismertetésénél szó esik a vizi társulatok alakulásáról és működéséről, az utóbbiakról szóló alfejezet viszont megemlékezik a belvizvédekezésről. A technika-centrikus szemlélet hibájául róható fel, hogy az olvasó nem kaphat képet a vizügyi társulások mümködésének egyéb területeiről, tehát nem vizsgálhatja meg azok összefüggéseit, másszóval: nem láthatja e társulatok igazi, sokszinü életét. A felszabadulás utáni időszakot sokrétűbben, a társulati élet több területére kiterjedően tárgyaló részek már valamivel jobban tagoltak, jobban tükrözik az egységes történet egyes alkotóelemeinek egymást kölcsönösen kiegészitő kapcsolatát, a külső tényezők befolyásoló hatását. Hasonló a helyzet Joó Ernő szövetkezeti tanulmányával is : az 1945 utáni rész minden szempontból érettebb, mint a megelőző évtizedek története. A jegyzetapparátusok terjedelme általában azt mutatja, hogy a szerzők lelkiismeretesen készültek tárgyuk feldolgozására. Különösen örvendetes az, hogy a források között tekintélyes mennyiségű levéltári anyag is szerepel. Számottevő a külföldi forrásanyag és szakirodalom felhasználása, igénybevétele is. Sajnálatos, hogy Joó Ernő vizügyi tanulmánya csak sommásan közli a forrásanyagot és az irodalmat, mert igy adatainak ellenőrzése lényegében lehetetlenné vált. Az Üzemtörténeti Füzetekben eddig megjelent hat monográfia értékelő ismertetéséből is kitűnik,hogy napjainkig sem tisztázódott még egyértelműen.* tulajdonképpen mi is az üzemtörténetirás tárgya, és melyek a feldolgozás általános érvényűnek mondható módszerei. E hiányosságokra már Hanák Péter is rámutatott a Századok 1968. évi 5-6. számában "Az üzemtörténet kutatásának problémái" cimen megjelent, a teljes hazai üzemtörténeti irodalom felmérése alapján készitett tanulmányában. Végezetül legyen tehát szabad azzal a javaslattal élnem, hogy az Üzemtörténeti Füzetek Szerkesztősége az egyes monográfiák megjelentetése mellett - az eredeti célkitűzéseknek megfelelően - szorgalmazza az üzemtörténetirás elvi-módszertani kérdéseivel foglalkozó tanulmányok közzétételét is. Tegye továbbá lehetővé azt, hogy az Üzemtörténeti Füzetek speciális részkérdéseket (termelés, beruházás, értékesités, nyereség és osztalék alakulása, kartell, fúzió, munkáshelyzet, bérezés, létszám, munkaidő, stb.) tárgyaló, egy-egy nagyvállalat, vagy egy iparágat reprezentáló néhány nagyobb vállalat adataira épitett tanulmányokat is közölhessen. Szilágyi Gábor
