Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - Oltvai Ferenc: A községi irattárak védelme Csanád megyében a felszabadulás előtt / 14–36. o.

30 i) Jelent-e meg monográfia a községről, ki irta, megvan-e? c. kérdésre 15 községi elöljáróság azt jelentette, hogy ilyenről nem tudnak. Ezek nem ismerték Borovszky megyetörténetét sem. A többiek Borovszkyra vagy a Barna János által szerkesztett miire hivatkoztak. (38) Gyálarétről azt irják: házilag összeállított monográfia van, amelyhez a Szegedi Somogyi Könyvtártól vették az adatokat. A földeáki elöljáróság jelenti: 1883-ban a makói Gaál-féle nyomdában jelent meg egy füzet a község történetéről. A községnél nincs egy darab sem belőle. Az óföldeáki iskolánál van egy példány. (39) Kiszomborrol jelent meg ugyan egy kötet, de nem tudják ki irta. (40) A deszki elöljáróság válasza elégségesen igazolja az elöljáróságok nézetét a helytörténetről : "A községnek történetére vonatkozólag az adatok báró Gerliczy Félix Könyvtárában állanának rendelkezésre, de miután a báró innen elköltözött és nevezett jelenlegi tartózkodási helye ki nem puhatolható, ugyan arra vonatkozó adatok nehezen lesznek beszerezhetők. Keszőcze István jelenlegi községi biró még 1927-ben mikor még tényleges csendőrtiszthelyettes itthelyt szolgált, hivatalos ügyből kifolyólag a báró könyvtárában elfekvő családi történetet (két kötet) áttanulmányozta és abból magának kivonatot készített, mely jelenleg is birtokában van. "(41) j) A községi képviselőtestületi és előljárósági tanácsülési jegyzőkönyvek a közigazgatás, a község történetének fontos forrásai. Ezek kezdő évét jelenteni kellett. Árva főlevéltáros ezt is ellenőrizte. Nem csodálkozhatunk azon,hogy eltérést tapasztalt, hiszen a régibb jegyzőkönyvek nem voltak mindenütt kéznél, azok után kutatni kellett a szekrényekben, az irattárban és a padlásokon. Az előljárósági tanácsülési jegyzőkönyvekről a községeknek nem kellett jelentést tenniök. Négy községi elöljáróság : Csanádalberti, Csanádapáca, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza ezek kezdő évét is jelezték. Árva a tanácsülési jegyzőkönyveket, és ahol hozzáfért, a községi bíróság és a körözések jegyzőkönyveit is feljegyezte. A községi iratok sorsára és az irattárak helyzetére végül is az vet fényt, hogy mi maradt meg, azaz mi került be később a levéltárba :Közben a háborús évek alatt a legtöbb padlást lomtalanitották, a felszabadulás időszakában számos helyről elmenekült a jegyző és a községháza gazdátlanul állott, aminek következtében ki volt téve a garázda elemek pusztításainak. Ártott az iratoknak az 1948-ban elrendelt selejtezés, amely a következő években sem csillapodott. Ennek az áramlatnak is sok értékes irat esett áldozatul. Nem utolsó sorban a hozzá nem értés, a történeti emlékek iránti megbecsülés hiánya vezetett az iratok pusztulásához. Nem volt ritka az olyan felelős beosztású tisztviselő, még az 50-es évek első éveiben sem, aki az iratokban az átkos múlt hagyatékát, vagy a rosszul értelmezett bürokrácia továbbélését látta. Csanád megye községeinek névsor rendjében haladva az alábbi kimutatás összeállításával az a célunk, hogy megmutassuk, hogyan hajtották végre a községek a képviselőtestületi ülési jegyzőkönyvek tekintetében a felmérő munkát, és mit talált Árva János. Mindkét felmérést 1937-ben végezték. Az utolsó táblázati rovatban kimutatjuk, hogy mi került be a Levéltárba 1950-1954 között. A község neve A községi elöljáróság jelentése A főlevéltáros adatai A Levéltárban van 1. Almáskamarás 2. Ambrózfalva 3. Apátfalva 4. Battonya 5. Csanádalberti 6. Csanádapáca 7. Csanádpalota 8. Deszk 9. Dombegyház 1872-től megvannak 1873-tól megvannak 1890-1938 nem jelentette megvannak 1883-1893 1887-től 1872-től 1844-től . 1873-tól nem emliti 1890-től nem emliti 1849-1907 1887-1938 1887-től 1893-1939 1867-1901 1921-1944 1873-1942 1915-1948 nem került be 1919-1944 1876-1946 1883-1887 nem került be