Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - Oltvai Ferenc: A községi irattárak védelme Csanád megyében a felszabadulás előtt / 14–36. o.
25 Sz őreg Iratanyag egy kis része szinben (kocsiszin) van elhelyezve, egész ujabb kori. Irat többi része folyosói szekrényekben (folyó ügyek iratai). Végegyháza Irattár helyisége igen kicsiny, ott iratok csak 1900-tól vannak. 1900 előtti anyag kb. 40 éves, padláson van elhelyezve, ahol zárt lépcső hiányában megközelíteni igen nehéz. (Legalább zárt lépcső volna.) (33) A főlevéltáros az irattári helyzet pontosabb megismerése érdekében öt községet az alispántól elnyert engedély alapján 1938 május és június havában felkeresett. Jelentéseit #z alábbiakban közreadjuk. Csanádpalota "I. Csanádpalota község elöljárósága annak idején a 18. 318/1937. al. számú rendeletben feltett kérdésekre azt a jelentést tette, hogy a község irattára az 1830-as évektől kezdve tartalmaz iratokat. A helyszini felülvizsgálat során azonban megállapitottam azt,hogy már az 1800-as évek elejétől kezdve találhatók iratok a községi irattárban, még pedig művelődéstörténeti szempontból értékes végrendeletek gyűjteménye az 1807. évtől kezdődően. Ez a végrendeletgyüjtemény pontosan 111 db-ot foglal magában s egészen az 1880-as évekig tart s már természeténél fogva is igen értékes és érdekes fényt vet az egykorú lakosság családi és vagyoni viszonyaira. Az 1815. esztendőből fennmaradt a községnek egy rovatos adóösszeirása (dicalis conscriptio), amely az 1815. évi Csanádpalota község lakosságát foglalja magában névszerint felsorolva annak a feltüntetésével,hogy kinek-kinek mennyi ingatlana (háza, földje), mennyi jószága volt és ezek után mennyi adót fizetett. Ez az összeirás - amelyekből egyébként vármegyénk levéltára is minden községre nézve már az 1700-as évek elejétől kezdve nagyszámban bir - gazdaság- és településtörténeti szempontból bir felbecsülhetetlen értékkel. Meg kell azonban jegyeznem,hogy a községnek az 1850. évig terjedő időről fennmaradt iratanyaga nem képez összefüggő egészet sem a kort, sem pedig a forrást tekintve s számra nézve is igen csekély, azonban ezeknek az iratoknak s jegyzőkönyveknek túlnyomó része a községnek a földesurához, a kir. kamarához való jog- és birtokviszonyait foglalja magában s mint minden úrbéri természetű ügyirat, ugy ezek is még ma is igen sokszor értékes adatokat szolgáltathatnak és tartalmaznak a község történetére. Az 1851. évtől kezdve azonban a község irattára teljes egészében és hiánytalanul tartalmazza az egyes évek iratanyagait és jegyzőkönyveit. Ez utóbbiakból különösen ki kell emelnem az 1849. évi szeptember hó 14-étől kezdve rendszeresen vezetett un. tanácsülési jegyzőkönyveket, amelyek kronologikusan és teljesen hűen és pontosan tartalmaznak minden lényeges és fontos adatot és amelynek alapján a községi élet minden mozzanata és az 1849 évtől kezdve a község fejlődése pontosan követhető és megrajzolható. De sokszor nemcsak helyi, lokális jelentőséggel biró események vannak feljegyezve ezekben a tanácsülési jegyzőkönyvekben, mert az 1861. évi aug. 21-én tartott tanácsülési jegyzőkönyv foglalja magában azt a határozatot is, hogy Csanádpalota község közönsége üdvözlő felirathan köszönti hazánk nagy fiát, Deák Ferencet az un. felirati javaslatáért és a haza érdekében kifejtett munkásságáért. Az üdvözlő felirat szövege az emiitett jegyzőkönyvben teljes egészében fennmaradt. Szintúgy megbecsülhetetlen fontosságai bir az 1863. évi tanácsülési jegyzőkönyveknek az a része is, amely abban az évben köztudomásúlag uralkodott országos inség következtében Csanádpalotán előállott helyzettel foglalkozik s ecseteli azt a mérhetetlen nyomort, amelyben a községnek része volt. Egyébként a tanácsülési jegyzőkönyvek az emiitett 1849. évtől kezdve az 1907. évig bezárólag vezettettek s összesen 6 db-ot (kötetet) tesznek ki.
