Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - KRÓNIKA - Oltvai Ferenc: A szegedi könyvtár- és levéltárépület tervpályázatáról / 95–99. o.

KRÓNIKA 0LTVA1 FERENC: A szegedi könyvtár- és levéltárépület tervpályázatáról Szeged jelentős kultúrintézményeinek, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Könyvtárának, a Városi Somogyi Könyvtárnak és Csongrád megye levéltár'igyének jelentős eseménye zárult le 1971. június 29-én, amikor az egyetem aulájában kihirdették az intézmények befogadására tervezett épületkomplexum tervpályázatának eredményét. Ezzel megtörtént az első lépés a szegedi könyvtári és levéltári elhelyezési problémák megoldására. A felsorolt intézmények köre kibővült a megyei könyvtári hálózat majdani irányító szervével, amelynek munkatársai ugyancsak ebben az épületben kapnak helyet. A Megyei Könyvtár jelenleg Hódmezővásárhelyen fejti ki tevékenységét, a megye 1962 előtti székhelyén. Terv szerint az uj objektum elkészülése után a könyvanyag továbbra is ott marad, és a Könyvtár mint városi intézmény működik; megyei könyvtárügyi feladatait ellátó részlegei pedig beköltöznek Szegedre és csatlakoznak az előbb is emiitett két jelentős könyvtári intézményhez. A tervek szerint az objektum a Dóm-téren épülne fel, a tér nyugati oldalán. A hely kiválasztását szerencsésnek tartjuk, hiszen a városnak a forgalomtól bizonyos mértékben távol levő részén, de mégis a város központjában helyezkedik el, olyan területen, amely az Egyetem intézményeinek túlnyomó többségéhez igen közel van, sőt azoknak is centrumában. Jól megközelithető a levéltári intézménnyel szoros kapcsolatban álló megyei és városi igazgatási szerveknek, az állami és egyéb intézményeknek, nem utolsósorban a kutatóknak és az ügyfeleknek. A szegedi kultúrintézmények - most itt csak a két könyvtárról és a Levéltárról szólunk elhelyezési ügye évtizedek óta foglalkoztatja az illetékeseket. A férőhelyhiány hovatovább a fejlesztés legnagyobb akadálya. Először a könyvtárügyi szakemberek tettek lépést a változtatásra. A Szegedi József Attila Tudományegyetem kiadásában 1960-ban közzétették javaslatukat "Tervjavaslat a szegedi könyvtárak fejlesztésére" cimen. (Összeállította: Korek József, Szeged, 1961. Kézirat. A Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai 46. sz.) A müvet eljuttatták az illetékes szervekhez. A javaslat igyekezett elfogadtatni a két könyvtár, az egyetemi és a Városi Somogyi Könyvtár szakembereinek álláspontját a két könyvtárnak egy épületben való egyesitéséről anélkül, hogy az összetelepitéssel azok szervezete, anyaga és funkciója megváltoznék. A két intézmény funkciója ugyanis keletkezésénél fogva igen eltér egymástól. A városi könyvtárat a nagy szegedi árviz (1879) után az országos felbuzdulás áramában Somogyi Károly esztergomi kanonok ajándéka alapozta meg, és ezt tovább fejlesztve vált jelentékeny kultúrintézménnyé. Épülete a múzeumi gyűjteménynek is helyet adott, sőt azzal egy igazgatóság vezetése alatt működött a muzeumok államosításáig. Az egyetemi könyvtár a Kolozsvárról elköltözött magyar professzorok Szegedre költözésével és az egyetem megnyitásával újonnan alakult, amely döntően csak attól az időtől kezdve gyűjti folytatólagosan az anyagot, és hivatása jobbára az egyetemi tanszemélyzet és hallgatóság munkájának támogatása. A városi könyvtár ezzel szemben széles olvasóközönség igényeit igyekszik kielégíteni. Érthető, hogy a két intézmény anyagának az összeolvasztása elhibázott lépés lett volna. A város vezetői megértéssel kezelték az ügyet, annál is inkább, mert a Móra Ferenc Múzeum nem kevésbé elhanyagolható igényt támaszt a férőhely iránt. Egy épületben - Közművelődési Palota lévén a városi könyvtárral, továbbrejlesztésre már nincs módja. A Megyei Levéltár szegedi részének elhelyezési problémái már korábban ismertek voltak. Igényeinket állandóan hangoztattuk. 1968-tól kezdve, amikor a levéltárak is a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai irányítása alá kerültek, mód nyílott arra, hogy a vezetőket közvetlenül is tájékoztassuk a helyzetről. Szegeden ugyanis a Levéltár anyagának közel fele alagsori helyiségben,