Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - IRODALOM - Szita László: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv I. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1970. / 91–93. o.
91 lönböztetését sem (20. , 22.1.); mindkettő a tudományvétel körébe tartozik. Szilágyi Mihálynak "Tolna megye kereskedelme a törökök kiűzésétől 1848-ig" cimü tanulmánya számos érdekes adatot tartalmaz, de még nem rendszeres, tudományos feldolgozás. Horváth Árpád "A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában" jár széleskörű adatgyűjtésre támaszkodó, az olvasó figyelmét végig lekötő, szépen illusztrált cikkében. Puskás Attila, a kötet szerkesztője "A forradalom érése Tolna megyében az I.világháború alatt" cimen jelentős levéltári és sajtóanyagot dolgoz fel, de általános megjegyzései nemegyszer frázisszerüek. A kortárs érdeklődésével olvassuk Fehér Istvánnak "Politikai küzdelmek Tolna megyében a n. világháború végén" cimü, a Tartalomjegyzékben hibásan jelzett tanulmányát, mely valójában az egész Dél-Dunántúlt átfogja. Nemcsak a Volksbund szervezkedésének alapos feldolgozását adja, hanem annak a sokkal kisebb létszámú hazafias mozgalomnak újszerű ismertetését is, amely "Hűséggel a Hazáért" néven tevékenykedett, s amelynek résztvevőit a volksbundista németek és a szolgai magyar hatóságok egyaránt üldözték. A jó kezdet után sikeres folytatást kivánunk Tolna Megye Levéltárának és a megye történeti érdeklődésű lakosságának. Bónis György Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv I. Szerk.: Kanyar József, Kaposvár, 1970. 272 1. Reprezentatív kiadványsorozat első kötetét üdvözölhetjük a Kanyar József levéltárigazgató szerkesztésében megjelent "Somogy megye múltjából" cimü levéltári évkönyvben A Levéltár, amely Somogy megyében valóban a helytörténetirás bázisa, eddig is nivós és az e területen különösen nagyhatású kötetekkel: forrásgyűjteménnyel, olvasókönyvvel stb. jelentkezett. A Levéltári Évkönyv 1. száma minden vonatkozásában kiemelkedő mű. A szerkesztő ismert történészek tollából olyan tanulmányokat helyezett el a Levéltári Évkönyvben, amelyek elsősorban Somogy megye történetének újszerű feldolgozása szempontjából jelentősek. Messzemően egyetértünk a szerkesztővel, aki s kötet tanulmányait ugy válogatta össze, hogy azok egymást kronológiai rendben követve, betekintést nyújtanak Somogy megye feudális és polgári kori fejlődésének több jelentős szakaszába. Az évkönyv tanulmányai közül több vagy teljesen uj eredményeket hoz, vagy olyan részkérdéseket tár fel, amelyeknek korszerű feldolgozása időszerűvé vált. A kötet tanulmányai közül mindenekelőtt Györffy György nek a Koppány-lázadásról irt munkájára, Kanyar József nek Somogy megye XVIII. századi művelődéstörténetét átfogó tanulmányára, Borús Józsefn ek a felszabadulás hadtörténetét elemző munkájának gondolunk. Simonffy Emil és Tóth Tibor agrár témájú cikkei, tudatos szerkesztői elv alapján egymás mellé helyezve, érdekes betekintést nyújtanak Somogy megye mezőgazdasági fejlődéstörténetének egy-egy sajátos területére. E témakörökhöz kapcsolódik Bencze Gézának a Kaposvölgyi vízrendezés első korszakát vázoló dolgozata. Külön méltatást érdemel az a törekvés, amely Somogy megye középkori forrásainak bemutatásával kapcsolatos. Komjáthy Miklós a Somogyi konvent II. Lajos kori okleveleinek regesztáit készítette el.
