Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Réti László: Az Új Magyar Központi Levéltár / 5–19. o.

H A tervezés legnehezebb problémája az uj intézmény elhelyezése. A kormányzat e célra, uj levéltári épület létesítésére, 64 millió forintot bocsájtott rendelkezésünkre. Már az uj levéltár létrejötte előtt megindult a tervezés előkészítése. A Levéltári Igazgatóság támogató közreműködésével építész és levéltáros szakembereket küldtünk a nyugati országokba (Franciaország, NSZK.) és a szocialista országokba (Szovjetunió, Lengyelország). Összegyűjtöttük a világ minden részéről a levéltári építkezés eddigi tapasztalatait. Mindezek alapján elkészült egy valóban modern, uj levéltári épület tanulmányterve és utána az építési programterve is. Sajnos közben olyan uj döntés született, hogy a levéltárépítésre szánt összeget más célra fordítják és a levéltárat a jelenlegi épületében a kiköltöző diákotthon helyén helyezik el. Persze a tervek és elképzelések egy része ebben a régi épületben is felhasználható és alkalmazható, sok nemzetközi tapasztalat így is értékesíthető, de egészen más dolog egy régi épületet adaptálni, mint egy ujat építeni. Az uj levéltári épület a tervek szerint 1975-ben készült volna el, a régi átépítése folyamatosan fog történni, egyelőre még ismeretlen időpontokban. A levéltár - akár régi, akár uj épületben - a tervek szerint 30 000 fm. iratanyag befogadására készül. Fel lesz szerelve modern sokszorosító, restauráló, filmező, hangfelvevő, könyvkötő műhelyekkel. E műhelyekkel kapcsolatosan is uj problémákat vet fel az uj, szocialista korszak levéltárügye. így például a restaurálás terén nem elégedhetünk meg a jelenlegi módszerekkel, azok a mai tömeges iratanyaghoz használhatatlanok, illetve olyan kis hatásfokuak, hogy gyakorlati jelentőségük elenyésző. Kísérleteket folytatunk - az Országos Levéltárral közösen - olyan uj restauráló, iratanyag konzerváló eljárások kidolgozására, amelyek a tömeges iratvédelmet lehetővé teszik és biztosítják. A levéltár műszaki felszerelését az uj helyiségek biztosításával párhuzamosan, fokozatosan akarjuk végrehajtani. Első menetben, már a jövő évben, fel akarjuk szerelni és működésbe szeretnénk helyezni modern iratmásoló és sokszorosító műhelyünket. Az uj levéltári tvr. szerint a levéltár "tudományos intézmény, amely igazgatási feladatokat is ellát." Az UMKL munkájában az elmúlt évben - mint a fentiekből látható - előtérbe kerültek az igazgatási feladatok. A levéltár azonban semmi esetre sem kívánja tartósan háttérbe szorítani munkájának tudományos oldalát. Ellenkezőleg, erre mind nagyobb súlyt kíván helyezni. Ugy gondoljuk, hogy éppen a szakosodás igen nagy lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes levéltári szakfeladatok specialistáivá váló levéltárosok a szakterületük különleges problémáit tudományos szinten vizsgálják és oldják meg. Azt hisszük, hogy az iratkezelés, irattározás problémáinak tudományos feldolgozása éppúgy a specialisták feladatává válik, mint a rendezés, a segédletkészítés és más szűkebb értelemben vett levéltári feladatok tudományos szintű feldolgozása. Ugyanakkor meg akarjuk adni a levéltár valamennyi tudományos dolgozójának a lehetőséget arra, hogy általános történettudományi kutató és publikációs munkát is végezhessenek. Azt akar juk azonban elérni, hogy ez a munka szoros kapcsolatban legyen hivatásukkal, levéltárosi munkájukkal. Ugy igyekszünk tehát irányítani ezt a munkát - és ehhez adunk meg minden segítséget - hogy a szocialista korszak történetével és annak speciális, a levéltárosi munkához kapcsolódó ágazataival foglalkozzanak az UMKL tudományos dolgozói. E célból a levéltár tervbe vette egy nagy válogatott dokumentum-sorozat kiadását az országos államhatalmi és államigazgatási szervek 1945 és 1950 között keletkezett irataiból. Ez a sok kötetes sorozat egy-egy kötetben publikálná az egyes szakágazatoknak a felszabadulás utáni első fél évtizedben keletkezett iratait. A kötetekhez bevezető tanulmányok készülnek az illető szakágazat történetének erről a szakaszáról. E bevezető tanulmányok anyaggyűjtése során és általában szervtörténeti kutatómunkánk elősegítése érdekében megszervezzük a közigazgatásban jelentős szerepet játszott személyek visszaemlékezéseinek a gyűjtését. A marxista történetírás feladata a történelmet, mint egységes, napjainkig terjedő folyamatot bemutatni. Hazánkban is örvendetesen megindult már a felszabadulás utáni korszak történetének feldolgozása. Ehhez azonban hiányzik még az óriási mennyiségű iratanyag megfelelő feldolgozása és felhasználása. A levéltárosok ezzel a feldolgozó és publikációs munkával nagy segítséget nyújtanak majd a korszak marxista történetkutatásához. A levéltár munkáját nehezíti egy egész sor kérdés megoldatlansága. Természetes, hogy egy uj intézmény kiépítése nehézségekkel, válaszra váró kérdések sorozatos felmerülésével jár. Ugy gondoljuk azonban, hogy az UMKL problémáinak nagy része, többsége megoldható lenne, ha ezeknek legalább olyan fontosságot tulajdonitanának az illetékesek, mint amilyent az uj levéltári tvr. szelleme, az uj levéltár feladatainak fontossága megkövetelne.