Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - FIGYELŐ - Ember Győző: A levéltárügy Svédországban / 75–83. o.

81 A restauráló és könyvkötő műhelyben l-l személy dolgozik. Egyéb műhelyek nincsenek. A levéltár anyaga igen gazdag, aminek illusztrálására csak egy példát emlitek. 1643-tól megszakítatlan sorozatban megvannak a városi pénztári főkönyvek, mellékleteikkel - köztük pl. a vámkönyvekkel - együtt. Történeti statisztikai feldolgozásra csodálatos lehetőséget kinál, amelyet eddig még nem aknáztak ki. Jelenleg a városi tanácsülési jegyzőkönyvek közzétételén dolgozik egy publikációs csoport. A kiadás költségeit a város fedezi. Csak levéltári dolgozók készitik a kiadvány köteteit, munkaidőben. Amikor azt kérdeztem, hogy kapnak-e szerzői tiszteletdijat, értetlenül csodálkoztak a kérdésen. Jártam egy olyan levéltárban is, amely nem célépületben van, hanem egy várnak egy részében, amelyet levéltárnak rendeztek be. Ez az uppsalai regionális általános állami levéltár (landsarkivet) volt. Ez a levéltár 1903-ban létesült. A váron kivül még 2 más épületben is van anyaga. Kb. 9000 fm a várban, 4000 azon kivül kapott helyet. A várbeli helyiségek igen magasak, magasak a beépitett faállványok is, szilárd fapolcokkal. De még igy is maradt kihasználatlan tér a termekben. A tető alatti térségben azonban állitható polcokkal fémállványzatot épitettek, sőt még építenek, igy növelve a befogadóképességet. Ez az épület nem olyan korszerű, mint a korábban emiitett három, de a tisztaság, a rend itt is kifogástalan. A levéltár létszáma 13 személy, közülük 5 tudományos. Vannak azonban a levéltárnak nem státusbeli dolgozói is. Ezek egy részét az állami munkaerőelhelyező hivatal fizeti, a levéltár csak munkát ad nekik. Más részük egy-két hónapra alkalmazott egyetemi hallgató. A kutatóteremben 24 kutató számára van hely, ezen kivül még egy bizalmas kutatószoba is van, tekintélyesebb kutatók részére. Restauráló és könyvkötő műhelye. ennek a levéltárnak is van, hacsak l-l személy dolgozik is bennük. A miénkkel egyező xerox-gépe is van a levéltárnak. A xerox egyébként ma már nélkülözhetetlen eszköz minden levéltárban. Édemes megemliteni, hogy kávézószoba kettő is van, az egyik a levéltári dolgozók, a másik a kutatók használatára. Az sem érdektelen,hogy dohányozni nemcsak a raktárakban tilos, hanem a munkahelyiségekben is. Dohányozni csak a kávézókban szabad. A munkásmozgalmi levéltár (Arbetarröselsens arkiv) magánlevéltárnak minősül. Egyben könyvtár is. 1902-ben alakult, 1966 után virágzott fel. Költségeinek 50%-át az állam fedezi, a többit a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek . Öttagú elnökségében ketten az államot, ketten a szakszervezeteket, egy tag pedig a pártot képviseli. Gyűjtőkörébe a pártszervek, a szakszervezeti szervek és magánszemélyek iratai tartoznak. Mindezek a szervek és személyek önkéntesen, ajándék vagy letét formájában adják irataikat a levéltár őrizetébe. A levéltárnak 9 alkalmazottja van, de nem mind dolgozik teljes munkaidőben. Van azonkívül 7 olyan dolgozója is, akiket az emiitett munkaerőelhelyező hivatal fizet. A levéltár jól felszerelt. Filmtára, fényképtára, sőt magnószalaggyüjteménye is van. A xerox természetesen itt sem hiányzik. Az állványzat egy része compactus rendszerű. Szép kutatóterem áll a kutatók rendelkezésére. Rendszeresen évkönyve jelenik meg a levéltárnak. Érdemes megemliteni,hogy 3 eredeti Lenin-levelet is őriz ez a levéltár, amelynek könyvtárában azonban, sajnálattal közölték, magyarnyelvű müvek nincsenek. xxx