Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - FIGYELŐ - Ember Győző: A levéltárügy Svédországban / 75–83. o.

80 A levéltár harmadik nagy részlege a két hivatalnál is nagyobb létszámú. Ehhez a következő kisebb részlegek tartoznak: a személyzeti csoport, az iroda, a gazdasági hivatal, a kutatószolgálat, a könyvtár és a műhelyek. 1965-ben a 65 alkalmazott közül 28 ennél a részlegnél dolgozott. Négy műhelye van a levéltárnak: fényképező, pecsétkonzerváló és restauráló, iratkonzerváló és restauráló, valamint könyvkötő. Az utóbbi kettő egybetartozik. A műhelyek nagyok, tág tere van még a fejlődésnek, mert a létszám nem magas. Az iratkonzerváló és restauráló műhelyben öten, a könyvkötészetben ugyancsak öten dolgoznak. A fotomühely létszáma 1965-ben 3, a pecsétkonzerváló és restauráló műhelyé 2 volt. Jelenleg is kb. ezen a szinten van. Van végül a Rik sarki vetnek egy negyedik, közvetlenül a vezető alá rendelt részlege, amely cimertani kérdésekkel foglalkozik. 1965-ben hárman dolgoztak ezen a részlegen. A királyi hadilevéltár (Kungliga Krigsarkivet) 1805-ben létesült, korábban irattár és térképtár volt. A honvédelmi minisztérium szervezetébe tartozik. Minden katonai szerv történeti értékű iratai ide kerülnek. 1535-től kezdve folyamatos az anyag, amelynek mennyisége jelenleg 35 000 folyóméter, tehát kb. annyi, mint az Országos Levéltáré. Dolgozóinak száma kb. 25, ebből 12 tudományos. A dolgozók mind polgári alkalmazottak, a nők túlsúlyban vannak. Svédországban a hadilevéltárnak nincs szerves kapcsolata sem a katonai muzeumokkal, sem a hadtörténeti intézettel, mely utóbbi a katonai főiskolán működik. A levéltár épületének munkahelyiségei 1946-ban, raktári 1955-ben épültek, illetve lettek készen. Ez is korszerű, jól felszerelt levéltár. Az anyagnak csak egy része, kb. 12 000 fm van az épületnek - részben földalatti - raktáraiban, a többi raktár a városon kivül van. A levéltárnak öt osztálya van. Az első osztály őrzi a szárazföldi és a légi erők központi szerveinek, valamint egyes személyeknek az iratait. A második osztályon a szárazföldi és a légi erők alsóbb szerveinek az iratai vannak. A harmadik osztály a térképtár. A negyedik osztály a tengerészeti szervek iratait őrzi. Az ötödik osztály keretébe a levéltár egyéb részlegei tartoznak. Restauráló és könyvkötő műhelye van a levéltárnak, egyéb műhelyei nincsenek. Fotoeszközökkel azonban fel van szerelve. Stockholm város levéltára (Stockholms Stadsarkiv) kezdetei a 15. századba nyúlnak viszsza. Anyaga 1420-tól folyamatos. Jelenlegi szervezeti formájában, amikor kettős: városi és egyben állami levéltár, 1930 óta működik. A kettős jelleg azt jelenti,hogy a területén működő - nem országos - állami szerveknek az iratai is gyűjtőkörébe tartoznak. A levéltár a város közvetlen és a Riksarkivet szakfelügyelete alatt működik. A város részéről egy öttagú bizottság, amelynek helyein a politikai pártok osztoznak, gyakorolja a közvetlen felügyeletet. Ez a bizottság dönt minden alkalmazási kérdésben. Formailag a selejtezési kérdésekben is övé a döntés joga. A levéltár épülete Svédország második legnagyobb és legkorszerűbb levéltári épülete, vetekszik a Riksarkivet épületével. Tizszintes épület, 7 szintje a raktárakkal földalatti, sziklába épült. Ezek a raktárak már 1943-ban készek voltak. 36 x 36 métrnyi területen épültek, amelyet szigetelő árok vesz körül. A föld fölötti 3 szint 1959-ben lett kész. Az egész épület légkondicionált. A raktárak befogadóképessége kb. 60 000 fm, jelenleg kb. 20-25 000 fm van bennük. Az üres raktárteret vállalatok bérlik. A levéltárnak kb 25 dolgozója van, kb 8 a tudományos. A levéltárnak három osztálya van. Az első osztály az állami és a magánszervek és személyek iratait őrzi. A második osztály őrizetében a városi szervek iratai vannak. A harmadik osztály keretébe a levéltárnak nem iratőrző részlegei tartoznak. A levéltár gazdasági ügyeit a város központi szervei intézik.