Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Réti László: Az Új Magyar Központi Levéltár / 5–19. o.
5 RÉTI LÁSZLÓ: Az Uj Magyar Központi Levéltár Alig egy éve kezdte meg működését az Uj Magyar Központi Levéltár (UMKL). Nem csoda tehát, hogy nem csak a nagyközönség, de a szakmai körök sem nagyon ismerik még. A szocialista korszak külön országos levéltára létrehozásának gondolata már az ötvenes évek első felében felmerült. Ezen uj levéltár előkészítése érdekében hozták létre 1953-ban az Országos Levéltár keretében a népi demokratikus korszak iratait kezelő csoportot, majd 1961-ben a Népi Demokratikus Osztályt. Az uj levéltár létesítésének szükségességét e sorok irója 1963-ban igy indokolta meg: "A magyar állami levéltári fond két nagy részre oszlik: egyrészt a kapitalista és az azt megelőző korszakok, másrészt a felszabadulást követő népi demokratikus korszak iratanyagára. A kétféle iratanyag között - éppen ugy, mint a kétféle társadalmi rendszer között - alapvető különbségek vannak. E különbségek - csupán levéltári szempontból nézve - elsősorban abban állnak, hogy a kizsákmányoló korszak levéltári anyaga egy lezárt, befejezett korszak már levéltárban levő iratanyaga, mig a szocialista korszak iratanyaga most jön létre, állandóan gyarapodik, növekszik. Előbbivel kapcsolatos levéltári feladatok tehát lényegében a rendezés,felhasználás,történelemtudományi felhasználás területére korlátozódnak, amig az utóbbinál emellett alapvető, előtérben álló feladatot képez az iratkezeléssel, irattározással, az iratok létrehozásával, megőrzésével, levéltárba szállításával kapcsolatos kérdésekkel való beható foglalkozás, valamint a szocializmus építése során felmerülő gyakorlati és elméleti feladatok megoldásának dokumentumanyag feltárásával való elősegítése. A Magyar Országos Levéltár ellátja a már lezárt, 1945 előtti korszakok iratanyagával kapcsolatos levéltári feladatokat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy e nagy és sok tudományos probléma megoldását követelő feladatok mellett szükségszerűen háttérbe szorul a felszabadulás utáni korszak nem kevésbé fontos és gyakran azonnali, operatív megoldást követelő feladataival való foglalkozás. Nem lehet egyszerre két, teljesen eltérő jellegű, alapvető feladattal egyenlő mértékben és súllyal foglalkozni. A dolog természetéből folyik, hogy az adott körülmények között az uj, szocialista korszak levéltárügyével kapcsolatos problémák háttérbe szorulnak. Fentiek alapján joggal állithatjuk, hogy a Népi Demokratikus Korszak Országos Levéltárának felállítása már régóta megérett, megvalósításra váró feladat. Alátámasztják ezt még az alábbi, tisztán szakmai jellegű megfontolások is. Az Országos Levéltár felszabadulás előtti korszakokra vonatkozó, lényegében már nem növekvő iratanyaga mintegy 32 000 fm-t tesz ki. Ez a 30 000 fm. körüli mennyiség, a nemzetközi tapasztalatok szerint megfelel egy országos levéltár optimális iratmennyiségének. Egyben teljesen megtölti az Országos Levéltár épületének raktárait. Éppen ezért a szocialista korszak iratanyagát már ma is külön épületben raktározzuk el. A szocialista korszak levéltári elhelyezésre váró iratanyaga előreláthatóan a legközelebbi tiz év alatt körülbelül ugyancsak 30 000 fm. terjedelműre fog növekedni. Folyamatos átvételének fő akadálya már most is a helyhiány. Elhelyezésére tehát uj levéltári épületre lesz szükség. Teljesen értelmetlen dolog lenne, a két tartalmilag, területileg, feladataiban teljesen különálló intézmény erőltetett együtt tartása. Megemlítendő itt még az is, hogy mivel a szocialista korszak levéltárügye a még élő, folyamatban levő, aktuálisan ható iratanyaggal foglalkozik, személyi összetételében, káderpolitikájában is alapvetően más szempontoknak kell érvényesülniük, mint a már lezárt történelmi korszak levéltárügyében.