Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Benda Kálmán: A Magyar Országos Levéltár 1966–1975. évi kutatási tervének teljesítéséről / 156–157. o.

156 BENDA KÁLMÁN : A Magyar Országos Levéltár 1966—1975. évi * kutatási tervének teljesítéséről A Magyar Országos Levéltár (a következőikben OL) ötéves tervek alapján dolgozik. Az OL most megvitatásra kerülő jelentése az 1966-1970-es tervidőszak általános levéltári programjából a kutatás, illetve a kiadványkészítés terén végzett munkákat emeli ki és azokról ad számot. Mindenekelőtt meg kell említenünk azt a szervezeti változást, mely 1970. június 1-én, az Uj Magyar Központi Levéltár megalakulásával következett be. Az OL népi-demokratikus-kori osztálya ezzel megszűnt, az 1945. január 1-ével kezdődő iratanyagot az OL átadta, s vele együtt átadta a Szocialista Korszakra eső tudományos témák gondozását és kutatását is. Ez azt jelentette ; hogy az OL 1966-70. évi tervébe felvett 65 témából 7 átment az Uj Magyar Központi Levéltár feladatkörébe . Az OL-nál maradt 58 témából az ötéves terv 45-nek a befejezését irányozta elő 1970 végéig, mig 13-nál előre számolt azzal, hogy a befejezés áthúzódik a következő tervidőszakra. Bár személyi okok (a feladatot végző máshová távozása, vagy másirányu elfoglaltsága) néhány témánál elhúzódást, más esetben teljes kiesést vontak maguk után, a tervteljesités mégis igen jónak mondható : A munkálatok nagy többsége a kivánt s megszabott menetben folyt. Beszédes bizonyítéka ennek, hogy a befejezésre előirányzott 45 témából 34 valóban el is készült, 24 pedig meg is jelent. Ugyanakkor terven felül olyan kiadványok készültek el és jelentek meg, mint a területi állami levéltárakban található kéziratos térképek leiró jegyzékei (2104 lapon). Erre a tervteljesitésre az OL méltán lehet büszke. Véleményem szerint az eredmények megszületéséhez egyaránt hozzájárult egyrészt a reális tervezés és a terv végrehajtásában megalkuvást nem tűrő, a munkatársakat igen erősen kézben tartó vezetés, másrészt az OL színvonalas, a tervfeladatokra felkészült munkatársi gárdája és annak példás munkaerkölcse. A tervteljesités mellett hangsúlyozottan rá kell mutatnunk az OL kutatási tervének egységes profiljára. Elöljáróban had idézzem Ember Győző főigazgató szavait "Az OL huszonöt éve" (Levéltári Közlemények 1970.) c. tanulmányából: "A leglényegesebb különséget abban látom régebbi és mostani levéltár szemléletünk között, hogy a levéltárakat ma már nem elsősorban történetkutató intézményeknek tartjuk, ahol a történettudomány müvelése mellett levéltári munkát is kell végezni, hanem egyedül és kizárólag levéltáraknak, ahol a levéltári munkát kell végezni, olyan levéltári munkát, amelynek eredményessége megkívánja, sőt megköveteli, hogy a levéltárosok a történettudomány bizonyos ágait és területeit műveljék is, hogy ezekben az ágakban, ezekben a területeken - de csak ezekben és ezeken, nem pedig bármiben és tármelyiken, amihez és amelyikhez egyéni érdeklődésük vagy érdekük fűződik - történetkutató munkát is végezzenek." A fentebbiekben rögzített elv helyes vagy helytelen voltáról hosszú és szenvedélyes viták folytak a 1940-50-es évek fordulóján, s hivatalosan csak a Művelődésügyi Miniszter által 1969-ben kibocsajtott Levéltárak Ügyviteli Szabályzata ismerte el. Az OL kutatási tervének összeállításában azonban már 1950 óta,tehát négy ötéves terven át érvényesült ez a felfogás, s a vezetés két évtizeden át következetes (nem egyszer kíméletlenül következetes) magatartása olyan eredményekre vezetett, amelyek már eddig is lényegesen hozzájárultak a levéltári kutatás megkönnyítéséhez és elmélyítéséhez, a történeti fejlődés minden vonatkozásában felmerülő tényszerű problémák levéltári tisztázásához. Mindenekelőtt a "levéltári segédletek" cimszó alatt csoportosított levéltári leltárak, fondjegyzékek, alapleltárak, levéltári jegyzékek hatalmas sorozatát említeném; azt az 1950 és 1970 A MTA Történeti Bizottsága számára készült oppenensi vélemény.