Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Kállay István: Nemzetközi igazgatástörténeti konferencia Siklóson / 149–153. o.
151 Az I. szekcióban tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást Kovács Kálmán budapesti professzor a magyarországi burzsoá tipusu kormányszervek (minisztériumok) kialakitásáról: Gerhard Buchda jenai professzor a szász-türingiai közigazgatás XIX-XX. századi történetéről, Wolfgang-Wüdiger Mell bécsi egyetemi adjunktus az osztrák közigazgatási refomrol és Bálás Gábor budapesti jogtanácsos Erdély közigazgatásáról 1867-1919 között. Amint az eddigiekből is kitűnik, ennek a szekciónak a munkája volt a legjelentősebb. II. szekció : A bíráskodás a közigazgatásban A II. szekcióban M. Andreev szófiai professzor a bolgár közigazgatási bíráskodás formációjáról és az 1912. április 3-i törvényről, Hans-Ulrich Evers salzburgi professzor a Német Szövetségi Köztársaságban megvalósuló jogvédelemről, Martonyi János szegedi egyetemi tanár a magyar közigazgatási bíráskodás kezdetéről, szervezetéről és hatékonyságáról, W. Masisel poznani professzor a lengyel vajdasági közigazgatási bíráskodásról 1919-1939 között, H. Schaffer bécsi docens az osztrák közigazgatási bíráskodás fejlődéséről 1867 óta, Leslav Pauli krakkói professzor a lengyel közigazgatási brisákodásról beszélt a két világháború között. Külön kiemelném Máthé Gábor , a budapesti jogtörténeti tanszék tudományos kutatójának előadását, melyet "Az igazgatás és bíráskodás hatásköri rendezésének kérdései az önkormányzatok gyakorlatában a dualizmus első éveiben" cimmel tartott. Az előadás a XIX. század 60-as, ül. 70-es éveinek liberális reformprogramjait vizsgálta. A kiegyezés időszakának elején a liberalizmus az államrendszer törvényesen és intézményesen rögzített uralkodó eszméje volt. Ennek eredményeként jött létre a jogállam, vagy másként az "állam, mint a törvényesség őre" konstrukció. A jogállam tehát az érdekek összhangját hivatott biztosítani, amely egyrészt a polgárok szubjektív jogainak védelmét, legalábbis posztulátumok szintjén hangoztatja, másrészt a jogrendnek a hatalmi szervek által való mikénti kialakítását tükrözi. Az 1865-68. évi továbbá az 1869-72. évi országgyűléseken alkotott törvények hozták létre az uj burzsoá tipusu kormányzati-igazgatási és igazságszolgáltatási szervezetet. Az igazságügyi kormányzat elsősorban a bíróságokra vonatkozó elméleti és gyakorlati kérdések rendezésének biztosított szupremáciát. A közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztását az 1869. IV.te. - a bírói hatalom gyakorlásáról - deklarálta. A bírói szervezeti reform azonban nem előzte meg a közigazgatás reformját, hanem a kettő szoros összefüggésben alakult ki. A bírói felelősségről (1871 : VIII.te.), a birák nyugdíjaztatásáról (1871. IX.te.) szóló törvények - bár az országgyűlés már egy évvel korábban tárgyalta és elfogadta a javaslatokat - csak a megyék már elodázhatatlanná vált rendezését követően (1870. LXII.tc. ) és az elsőfolyamodásu bíróságok szervezéséről, valamint a királyi ügyészségről rendelkező törvényeket (1871. XXX.te. , XXXI. te. , XXXII. te.) közvetlenül megelőzően születtek meg. A közigazgatási és törvénykezési szervezés munkálatainak végrehajtása párhuzamosan és összehangoltan történt. Az emiitett törvények mellett a belügyminisztérium és az igazságügyminisztérium számos körrendelettel, bizalmas utasítással kívánta biztosítani, hogy mind az uj törvényhatósági, mind az uj bírósági szervezet egyidőben, 1872. január 1-vel életbeléphessen. A közigazgatás és igazságszolgáltatás burzsoá tipusu szervezete és rendszere kialakításának első korszaka a XIX. század 70-es éveire lezárult. A liberális állam létrehozására irányuló törekvések Közép-Európában, így Magyarországon is jelentős, bár nem teljesen következetes és a helyi igazgatás tekintetében kompromisszumos változtatásokat eredményeztek, elsősorban az" uralkodó-osztály érdekeit tükröző "jogállam konstrukció" megteremtésével és a polgári alapelvek egyrészének törvénybe iktatásával. in. szekció : Oktatási és kultuszigazgatás Ebben a szekcióban az 1848-1945 évi porosz főiskolai igazgatásról, az állam és egyház lengyelországi viszonyáról 1918-1939 között, az osztrák oktatásügyi igazgatásról, a prágai egyetemen előadott közigazgat ás jogtudomány fejlődéséről a XIX. század második felében és a magyar
