Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Szücs László: A fonyódligeti igazgatói értekezlet / 147–148. o.
148 területhez (államtudomány, jogtudomány stb.) tartoznak, a fogalom meghatározására e más területek meghallgatása nélkül nem vállalkozik a szótár szerkesztője. Javasolta az értekezlet, hogy az ilyen fogalmak marxista meghatározásához mindig vegye igénybe az illető szakterület specialistáinak közreműködését, illetve esetleg az e szakterületeken már tisztázott meghatározásokat kell átvenni vagy alapul venni. - A konferencia - hangsúlyozva azt, hogy lehetnek olyan fogalmak, amelyek meghatározásához körülírásra, illetőleg oldottabb, több teret igénylő magyarázatra van szükség - ugy vélte, hogy a szótárban tömör, bővebb magyarázatot mellőző definíciókra van szükség. Feltétlenül kerülendőnek nyilvánították a résztvevők a szubjektív megnyilatkozásokat, az ismétléseket, a gyakori utasítást és az önmagukba visszatérő magyarázatokat. - A konferencia véleménye szerint a terminológiai összeállításnak nem a tárgyi, logikai csoportosítás, hanem a címszavak alfabetikus rendje az inkább megfelelő szerkezet. Tárgyi, tematikai csoportosítás esetén ugyanis - mivel a műfaj jellege folytán általában rövid meghatározásokról van szó, továbbá a fogalmak egész sora több logikai csoporthoz is tartozhat, végül egyazon fogalomkör fogalmi vagy azok jelentős része több szempont szerint is csoportosítható, - a logikai csoportosítást következetesen egyáltalán nem, vagy pedig csupán a terjedelmet jelentősen növelő mutatózássál, utalásokkal lehetne csak megvalósítani. A konferencia véleménye szerint a tárgyi, logikai csoportosításnak csak magyarázó jellegű feldolgozás esetén van létjogosultsága, a jelen terminológia összeállításánál azonban csak mint az anyag munka közbeni elrendezésének módszere alkalmazható. - Az előző témakörhöz kapcsolódóan felmerült a műfaj kérdése is. Többen megjegyezték, hogy enciklopédiának vagy kézikönyvnek lehetne csak tekinteni egy tárgyilag tagolódó müvet, megállapodott azonban az értekezlet abban, hogy jelenleg szótárra van szükség és nem lehhe helyes, ha egy későbbi, nagyobb lélegzetű mű igényei, belső törvényei határoznák meg a jelenleg szükséges szótár szerkezetét. - Hosszas vita bontakozott ki arról is,hogy az elkészülő terminológiai szótár meghatározásainak használata mennyiben legyen majd kötelező; többen azon nézetüknek adtak hangot,hogy a szótár végleges formájától függően kell majd e tekintetben az álláspontot kialakítani. - Mindezen észrevételeket a szerkesztő, Ember Győző figyelmébe ajánlva megállapította az értekezlet, hogy a szótár elkészítése igen nagy szolgálatot jelent mind a nemzetközi, mind a magyar levéltárügynek. A második napirendi pont előadója Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója volt. Összefoglalóan ismertette előadásában a szervnyilvántartás és külső fondnyilvántartás ugyancsak előre kiadott utasítástervezetének, nyomtatványmintáinak elkészítésénél alapulvett szempontokat. Az előadás és az előre kiadott anyag alapján élénk vita indult. Ennek során legtöbben a nyilvántartó lapokon feltüntetendő adatok szükségességéről és ezek csoportosításának a logikájáról szóltak, néhány módosítást javasoltak. Szó esett a külső dossziék vezetéséről és meglehetősen élénk vita bontakozott ki a levéltárak gyűjtőkörének meghatározásáról, a levéltári értékminimum meghatározásának a szükségességéről és módjáról. A vita rávilágított arra is, hogy a tervezet alapján kiadásra kerülő munkautasitásban a korábban elrendelt nyilvántartások sorsáról, illetőleg az ujrendszerü nyilvántartással való koordinálásáról is intézkedni kell. 'A harmadik napirend keretében kérdések merültek fel a levéltárosok uj státuszrendezését, a jablonnai levéltáros-találkozót illetően. A Levéltári Igazgatóság munkatársai tájékoztatást adtak az igazgatók által felvetetteken tul néhány közérdekű kérdésről, igy többek között a Dózsa és Petőfi évfordulókkal kapcsolatos tervekről. A hivatalos programon tul is számos szakmai, baráti megbeszélésre került sor.
