Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A papír felületi pH-ja sík üvegelektródával történő meghatározásának új módszere / 49–56. o.

54 Másik kérdés, amely a mérések során felmerült, a mérések reprodukálhatósága volt, illetve a műszer beállásának ideje. Az első időkben elég nehezen lehetett a méréseket reprodukálni, "mászott" a műszer mutatója, elég nehezen állt be állandó értékre, vagyis az időben változott az értéke, és a beállási idő is hosszú volt. (2 perc körül . ) Ennek az volt az oka, hogy a pH a mérő műszerek megbizható működése megkövetel egy minimális összsó koncentrációt. Ez általában 10 mól/liter koncentráció értéket jelent, mint alsó határt. Feltehető,hogy a papir nedvesítésére felhasznált vizben a papírból hidegen kioldódó ionok ezt a koncentráció minimumot nem érik el. Ezen a hibán kétféleképpen lehet segíteni i vagy hígítom a kalibráló pufferoldatot és a mérő elektródában levő AgCt oldatot, vagy valamilyen jól vezető sót oldok a puffer oldatban és a nedvesítő vizben egyaránt. Én az utóbbi módot választottam, és 10"^ mól/liter koncentrációban K Ct oldatot adtam a pufferoldathoz is, és a nedvesítő desztillált vizhez is. Tekintettel arra,hogy a K C&közismert tulajdonsága, hogy az alkotó két ionjának vándorlási sebessége azonos, ez az amúgy is nagy diffúziós potenciált nem növelheti. Ugyanakkor a pH-t alig változtatja meg. Ezen a módon a mérések jól reprodukálhatókká váltak, a műszer "mászása" megszűnt, a beállási idő lerövidült, és egyszer sem lépte tul a 30 másodpercet. 5. ábra A pontok számozása megegyezik a táblázat sorszámaival