Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - Oltvai Ferenc: A községi irattárak védelme Csanád megyében a felszabadulás előtt / 14–36. o.

29 csupán az 1970-es évektől, hanem 1752-től kezdve vannak iratok a község irattárában, tehát attól az időtől kezdve, amidőn a község a marosi katonai határőrvidék katonai közigazgatása alól felszabadult és a vármegye joghatósága alá rendeltetett. Ettől az időtől, tehát 1752-től kezdve csaknem hiánytalanul meg vannak a község 18. és 19. századára vonatkozó iratok, még pedig : mindenféle számadások, adóösszeirások, úrbéri iratok, a kir. kamara, illetőleg kir. kincstár mint földesúr által kibocsátott különféle rendeletek s általa a községgel kötött különféle egyezségek, népségi összeirások, tizedlajstromok, továbbá rengeteg, itt bővebben nem részletezhető közigazgatási iratanyag. Ez utóbbiak közül mégis megemlitendőnek tartom - éppen rendkivüli jelentősége miatt a II. József korából fennmaradt igen nagyszámú iratot, amelyek között megtalálható II. József által elrendelt, 1785-ben megkezdett kataszteri felmérésre vonatkozó utasitás teljes szövege magyar nyelven s amely értékes iratnak vármegyei levéltárunkban sem sikerült eddig nyomára jutnom! Az iratok áttanulmányozásával azt is megállapitottam, hogy a katonai közigazgatás alóLfelszabadult Magyarcsanád - vagy amint a régi iratok tanúsítják, csak egyszerűen Csanád - község 1762-ig Apátfalva községgel egy közigazgatási egységet képezett oly módon, hogy a két községnek egy és ugyanazon közigazgatási személyzete volt, amely mindig Csanádon székelt s csak amidőn a kir. kamara a mai Apátfalva községbe jelentékeny számú magyar telepest hozott, történt meg a két község különválasztása 1762-ben. A vármegye történetirója, Borovszky Samu állitása szerint a magyar lakosság telepítése Magyarcsanádra történt volna, holott a kir. kamara mint földesúr Apátfalvára telepitette a magyar lakosságot s amidőn ott a magyar lakosság valamennyire növekedett, a két községet egymástól 1762-ben elválasztotta. Éppenugy téves Borovszkynak az a megállapítása is,hogy a mai Magyarcsanád a régi Apátfalva helyén fekszik. A fennmaradt iratokból ugyanis kétségtelenül megállapítható az a tény, hogy Magyarcsanád 1792-ig közvetlenül a Maros partján, a mai Apátfalva - Oscsanádi hid mellett feküdt - tehát Apátfalva közvetlen közelében s ez volt a magyarázata a két községközös adminisztrációjának,azonban az 1792. évben a kir. kamara Magyarcsanád községet a Marostól távolabb, a mai helyére telepitette át. Meg kell azt is jegyeznem az átvizsgált iratok alapján, hogy sem a község, sem pedig a felsőbb hatósok sem a 18. , sem pedig a 19. század folyamán nem a vármegye monographusa szerinti "Ujcsanád", hanem egyszerűen "Csanád", majd pedig 1841-től kezdve a "Magyarcsanád" néven nevezik a községet s Ujcsanád néven soha, egyetlen hivatalos iratban a község neve elő nem fordul. Az igen bő és nagy történeti értékkel biró anyagból megemlitendőnek tartom még azt is, hogy ugy a szabadságharc, mint pedig az abszolutizmus korára vonatkozó iratok is csaknem hiánytalanul meg vannak a község irattárában. II. Igen nagy megelégedéssel és örömmel kellett azt is megállapítanom, hogy a község elöljárósága is teljes tudatában van a községi irattár anyagának történeti értékével s az irattár számára megfelelő, tűzbiztos helyiséget biztosított, ahol az irattár anyaga, ugy a fentebb részletezett régi anyag, tanácsülési jegyzőkönyvek stb. , mint pedig az ujabb közigazgatási iratanyag megfelelő elhelyezést nyert. Éppen ezért a régi és értékes iratanyag kezelésére és mikénti elhelyezésére semmiféle intézkedést szükségesnek nem tartok. ül. Magyarcsanád község irattárának átvizsgálásával kapcsolatban szükségesnek tartottam a azt is, hogy az ottani g. keleti román, illetőleg g. keleti szerb egyházak plébániai irattárának anyagáról is tájékozódást szerezzek. Azonban a g. keleti román egyház plébániája egészen ujabb keletű (1872), ennélfogva történeti értékkel biró anyagot nem is tartalmazhat, mig a g. keleti szerb egyháznak ez időszerinti lelkésze távol volt a községtől s ennélfogva nem volt módónban irattárának anyagáról tudomást szereznem, jóllehet ez utóbbi egyház az, amely esetleg történeti értékkel biró anyagot tartalmazó irattárat mondhat a magáénak, mert a g.keleti román szertartású plébánia is ettől az egyháztól vált külön az 1872-évben. IV. Magyarcsanád község irattárának átvizsgálásával Alispán Ur utasítása értelmében Apátfalva község irattárát is átvizsgáltam, azonban a község irattárát a megszálló román csapatok az 1919. évben ugy elpusztították, hogy ott értékesnek, illetőleg történeti értékkel biró iratanyagnak nyomára nem jutottam. Éppúgy nem tartalmaz az ottani róm.kat. plébánia irattára sem történeti szempontból értékesnek mondható iratanyagot. Makó, 1938. évi június hó 28-án. " Árva János sk. (37)