Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - Oltvai Ferenc: A községi irattárak védelme Csanád megyében a felszabadulás előtt / 14–36. o.
28 szertelenül, sok esetben hiányosan s még több esetben pótlólag, tehát nem az eseményekkel egyidőben vezettetett s ennél fogva azok adataihoz igen sok esetben kétség férhet. Ugy a "História domus"nak, mint pedig az egyéb iratoknak csak ott van parochiális szempontból értéke, amely részek az 1857. évben épült templom felépitésére vonatkoznak. Makó, 1938. évi május hó 3l-én". Árva János sk. (35) Battonya I. Battonya község irattárának helyszini felülvizsgálata során sajnálattal kellett megállapítanom azt a körülményt, hogy a vármegye egyik legrégibb községének irattára a község 18. századára vonatkozó történelmére egyetlen adatot sem, a 19. századra vonatkozóan pedig (s értem ezalatt az 1867. évig terjedő időszakot) csak alig elenyésző számban tartalmaz némely tekintetben értékesnek mondható iratanyagot. Végtelenül sajnálatos és a község története szempontjából pedig pótolhatatlan veszteség, hogy a forradalmak idején a községi irattár anyagának éppen a legértékesebb része semmisült meg s ezáltal marad örök titok annak a Battonya községnek története, amely község már a 18. század folyamán is igen nevezetes szerepet játszott a vármegye életében, hiszen számtalanszor itt tartották a megyei közgyűléseket is. Nem vitás ugyan, hogy ennek a korszaknak a levéltárban őrzött iratai is számtalan sok Battonya községre vonatkozó iratot tartalmaznak, azonban a dolog természeténél fogva abban az időben is csak az általános közigazgatást érintő ügyiratok kerültek a vármegye központjába és innen pedig a vármegye levéltárába. Mindössze az 1850-es évekből található egy pár irat a község irattárában, amely történeti értékkel bir s amelyeknek jelentékeny része az 1857. évi alföldi királylátogatással kapcsolatos. Az 1848. évet megelőző időszakból mindössze 3 db eredeti céhlevél maradt fenn (1841, 1845. és 1846. évekből), amelyeknek történeti értéke és jelentősége van. Teljesen hiányzik a községnek az 1848. évet megelőző időszakra vonatkozó tanácsülési jegyzőkönyve is. Egyébként pedig a községi irattár elhelyezése és felszerelése teljesen megfelelő, az ott elhelyezett iratanyag teljes rendben van elhelyezve s ennélfogva az iratok kezelésére vagy elhelyezésére nézve semmiféle intézkedés nem látszik szükségesnek. II. A battonyai ipartestület iratainak átvizsgálásával kapcsolatban is ugyanazon megállapításra jutottam, mint a községnél. Itt is elpusztultak a régi értékes iratok s csupán csak egy 1840-ből való eredeti céhlevél maradt fenn, amely ma történeti jelentőségű. ül. Átvizsgáltam a battonyai róm.kat. plébánia irattárát is, de ez sem tartalmaz olyan anyagot, vagy adatot, amely a község szempontjából történelmi értékkel birna s valamennyi adat inkább csak parochiális szempontból bir jelentősséggel. Makó, 1938. évi június hó 28-án." Árva János sk. (36) Magyarcsanád ésApátfalva "I. Amidőn Magyarcsanád község elöljárósága az elmúlt év folyamán a 18.318/1937. al. számú körrendelet értelmében ide beterjesztett jelentésében községi irattár anyagáról beszámolt s jelezte azt,hogy az irattárban az 1790-es évektől kezdve találhatók iratok, csaknem kétségtelen bizonyossággal volt megállapítható az, hogy a vármegye községei közül csaknem egyedül Magyarcsanád az, amelynek irattára megőrizte a község történetére vonatkozó legrégibb iratait. A helyszini felülvizsgálat során azután örömmel és megelégedéssel állapíthattam meg azt is,hogy nem
