Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - Oltvai Ferenc: A községi irattárak védelme Csanád megyében a felszabadulás előtt / 14–36. o.
20 Áttekintve a községek válaszait, kinálkozik azok egybevetése a főlevéltáros látogatásairól készitett jelentéseivel és feljegyzéseivel. a) Az elöljáróságok általában ismerték községeik keletkezését. Amikor erre a kérdésre kellett válaszolniuk, leginkább a megyei monográfiára, Borovszky müvére vagy a Barna János által szerkesztett: Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek (1929) c. munkára támaszkodtak.(19) A községek alakulására is némi adatokat tartalmazó Palugyay vagy Fényes Elek müvei nem voltak meg a községi előjáróságoknál. (20) Tudtak a hagyományokról is. Csanád megyének az 1938-as években 38 községi elöljárósága volt (ebből Dombegyház, Klárafalva és Medgyesegyháza körjegyzőségként működött, Magyardombegyháza, Ferencszállás és Pusztaottlaka beosztott kisközségekkel), 22 un. telepesközségként alakult, tulnyomórészben a XIX. század első felében. Kitűnt a válaszokból, hogy a községek vagy a telepek alakulásának évét általában ismerték. Többen a lakosság eredetéről is tudtak. Hivatkozunk a nagykamarási elöljáróság jelentésére : a községet 1841-ben telepitette a kincstár, Tárd, Mezőkövesd és Pétervására (Heves m). zselléreit hozatták ide, de jöttek a Pest megyei Szentmártonkátáról is és az 1852-ben megszűnt Bánkutról. 1871. után lett a telepesközségből nagyközség (21). Vagy : Kunágota 1843/44-ben települt. Pecsétnyomóján ez az év van feltüntetve. Geöcz-telepnek hivták az első időben (22). Királyhegyes 1844-ben települt mint kertészközség, 1873-ban lett községgé. Ambrózfalvára békéscsabai szlovákok érkeztek 1844-ben. Nagybánhegyesről irják : a jelenlegi község keletkezése a XIX. század elejére vezethető, ugyanis mind több és több bérlő telepedett meg. 1839-ben már 120 lakosa volt a telepnek; 1842-ben Bánhegyes néven telepesközség és mert 1856-ban tótkomlósi, nagylaki, békéscsabai szlovákok beköltözésével ezek jutottak túlsúlyba, a Tótbánhegyes nevet vette fel. A község nevét 1908-ban Nagy bánhegyesre változtatták (23). Több esetben megemlitik a jelentések azt is, hogy a török hódoltság előtt melyik az első adat a községről. Nyilvánvalóan Borovszkyból meritették az adatokat. Az irattárak anyagát nem ismerték, amit igazol az is, hogy legtöbb esetben azt irják : a telepítésre vonatkozóan az irattárban nincsenek adatok. Ez nem igy van. Számos esetben voltak adatok (Pitvaros, Mezőkovácsháza, Királyhegyes stb.), de a jelentésttevők az adatok felkutatásával nem vesződtek. (24) Néhány község az első világháború után létesült. Ezek alakulásának idejét ismerik. Nagylak 1920. május 22-én alakult, Pusztaottlaka 1928-ban lett kis község. Gyála 1921. augusztus 21-én szabadult fel a szerb megszállás alól és vált községgé. Nagykopáncs 192 7-ben alakult, korábban Püspökleléhez (Maroslele), majd Nagymajláthoz tartozott, mint kisközség. (25) Az egykori úrbéres községeket általában történeti községeknek nevezték, Árva János jelentései nyomán az alispán is igy nevezte azokat körrendeleteiben. Borovszky a megyei monográfia második kötetében múltjukat megirta és a községi elöljáróságok a műből főleg a XVIII. században történt ujratelepitésüket emiitik meg. Földeák 1711-ben települt, 1845-ben elöntötte a Tisza, 1846-ban a jelenlegi helyére telepitették a Návayak, akikkel földet cseréltek. Az első telepítéstől a községi irattárban nincsenek iratok, jelenti az elöljáróság, azok a Návay-család birtokában vannak. A második telepítésről csupán egy kérvény van, amelyben a község az áttelepülést kérte. Jelzik,hogy bővebb adatok a földeáki r.kat. plébánia irattárában találhatók. (26) Ezzel szemben az újratelepítésre vonatkozóan értékes iratanyag került be a szegedi levéltárba 1952-ben a község irattárából. b) Az elöljáróságoknak jelenteniök kellett az iratok kezdő évét. Megbízhatóan csak azok tettek ennek eleget, ahol az első világháború utánról maradtak fenn az iratok : Gyála, Szőreg, Kübekháza, Nagylak, Almáskamarás, C s anádalberti, Deszk, Nagykopáncs, Ószentiván elöljáróságai az iktatott iratok folytatólagos meglétét tudatták pontosan. Néhány elöljáróság azt jelentette, hogy nem ismeri az irattárban levő iratok kezdő évét, még kevésbé a padláson felhalmazott iratokét, mert felkutatása leküzdhetetlen akadálya ütközne. (27) c) Be kellett számolni az iratok hiányának okáról. Több elöljáróság arra hivatkozott, hogy az irattárak anyagát azért szállították a padlásra, hogy az uj évfolyamoknak helyet biztosítsanak. A mezőkovácsházi elöljáróság hozzá is teszi,hogy a padláson pusztítják az iratokat a rágcsálók és télen gyujtósnak is használják. (28) A 38 községből 12 azt irta, hogy az iratok a forradalom,
