Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - KRÓNIKA - Kiss Mária: A kőszegi fióklevéltár megnyitása / 123–. o. - Lengyel Alfréd: A Győr-Sopron Megyei 1. sz. Levéltár új elhelyezése / 123–125. o.

124 Jelentős előrehaladást hozott számunkra az a körülmény, hogy 1968. január 1-vel tanácsi kezelésbe kerültünk és megindultak az épitkezések az uj megyei tanácsszékház kialakitása érdekében.-De a legdöntőbb lépésre 1970 elején került sor, amikor Győr-Sopron Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága beszámoltatta a levéltár igazgatóját az intézmény igazgatási és tudományos munkájáról, valamint elhelyezési körülményeiről. A január 22-én megtartott vb. ülésen ugyanis a referátum alapján - lényeges pontjait tekintve - az alábbi határozat született: "A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár működését és elhelyezésének kérdését. A jelentést tudomásul veszi és pozitivan értékeli azt a tevékenységet, amelyet a levéltár az igazgatási és tudományos feladatok ellátása terén, valamint a népművelés szolgálatában végzett. - Jogosnak és méltányosnak tartja éppen ezért az intézmény ama kérését, hogy tarthatatlan elhelyezési és munkakörülményeit felszámolva, a rendeltetésének megfelelő elhelyezést nyerjen az 1971. vége felé felszabaduló régi megyeháza épületében." A helyiségek konkrét kiutalását sok tárgyalás és vita előzte meg, mivel az uj győri szinház épitkezései előmunkálatainak megkezdése miatt a régi Teleky utcai laktanya hatalmas épülettömbjét is szanálni kellett, melyben több olyan vállalat (szerv) volt elhelyezve, amelyeknek átköltöztetésére ugyancsak a Liszt Ferenc utca 13. szám alatti épületet (a régi megyeházat) jelölték ki. A Megyei Tanács készséggel támogatta ügyünket, hiszen a közgyűlési és kistanács-termet is felajánlotta raktárhelyiségeink bővitésére, de a műszaki (statikai) felmérések sajnos azzal az eredménnyel végződtek, hogy ezeket a termeket veszélyes volna nagyobb terhelés alá helyezni. A döntő és egyben áthidaló jellegű megoldásról végül is 1971. augusztus 13-án értesi tett bennünket Győr Megyei Város Tanácsa V.B. Kerületi Hivatalának Igazgatási Osztálya. Határozatában ugyanis - többek közt - az alábbiakat rögzitette: "A Megyei Levéltár megkapja az eddig használt helyiségeken kivül a Tervosztály, a Gazdasági Döntőbizottság, a Polgári Légoltalmi Parancsnokság és a Gazdasági Osztály összes irodahelyiségét, vagyis az egész földszintet. Ugyancsak kilátásba helyezem a Megyei Levéltár részére azt,hogy az 1970. évi Megyei Tanács V.B. ülésében engedélyezett 700 négyzetméter területbővitésből még hátra levő 312 négyzetmétert a Beruházási Vállalat és a Megyei Földhivatal elköltözése után rendelkezésre bocsátom." Ezek a döntések gyakorlatilag annyit jelentettek, hogy azonnali igénybevételre 22 helyiséget kapott a levéltár 3888 négyzetméternyi alapterülettel. Az első intézkedések természetesen arra irányultak, hogy a kiutalt kisebb-nagyobb helyiségek mielőbb használható állapotba kerüljenek hivatali, illetve anyagtárolási célokra. Az irodai részleg kialakításánál a célszerűségi szempontok mellett arra is figyelemmel voltunk, hogy a szobák reprezentatív jellegükkel és belső berendezésükkel méltók legyenek az intézmény rendeltetéséhez, a megye és város kulturális, tudományos életében elfoglalt szerepéhez. Ha arra gondolok,hogy 20 esztendőn keresztül egy beépitett folyosórész három keskeny, egészségtelen helyiségében kellett munkánkat elvégeznünk és nem egyszer válóban szégyenkezve fogadtunk fővárosi szakembereket, vagy külföldi vendégeket, akkor ma megelégedéssel nyugtázhatjuk,hogy leváltárunk a múlthoz viszonyitva jelentős lépést tett a fejlődés utján. Győrt mindig a legmostohabban elhelyezett levéltárak közt emlegették s ma ott tartunk, hogy hivatali helyiségein ket tekintve az élvonalba kerültünk. De a kutatási lehetőségek és az anyagtárolások sikján is lényegesen megváltozott a helyzet. Külön kutató szobánkban legalább 12 fő végezhet kényelmesen feltáró, illetve anyaggyüjtő munkát. Ugyancsak itt helyeztük el mikrofilm-leolvasó gépünket a kutatók szám ára. Újonnan kialakított raktárhelyiségeinkben a legkorszerűbb Dexion Salgó-féle fémállványzatot alkalmaztuk és egyidejűleg arról is gondoskodtunk,hogy a tüzrendészeti előirások terén maradéktalanul eleget tegyünk a követelményeknek. Megfelelő számú poroltőkészüléket szereztünk be és intézkedés történt az áramtalanitás legbiztonságosabb megoldása iránt. A felszereltetett 80 literes bojler takaritási és tisztálkodási célokat szolgál. A tényleges anyagszállításokat még az elmúlt tervévben megkezdtük, hogy a városi alagsorban veszélyeztetett legértékesebb fondok (tanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyvek, feudáliskori fondok, tanácsi és polgármesteri iratok) mielőbb száraz, jól szellőztethető raktárhelyiségekbe kerüljenek. Az anyagmozgatások természetesen a folyó esztendőben is folytatódnak. Ezek keretében kivánjuk az anyakönyvi másodpéldányokat és a levéltári szakkönyvtárat is uj raktárhelyiségeinkbe