Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - FIGYELŐ - Padányi Gulyás Gyuláné: Levéltári törvények Európában / 108–109. o.

108 Időnként át kell vizsgálni a diplomamunkák és disszertációk tematikáját is,hogy azt a levéltárak tudományos és gyakorlati szükségleteihez közelitsék. Felveti továbbá néhány ágazatban a specializálódás szükségességét. Ugy véli,hogy a közeljövőben meg kell oldani az Intézetben az aspirantura kérdését, annak érdekében, hogy a levéltári területen minél többen szerezzenek tudományos fokozatot, és azt tervezik,hogy egyes köztársaságokban és területeken felállitják az Intézet fiókjait. Mindezekkel azt kivánják elérni,hogy a levéltárak megfelelhessenek a XXIV. kongresszus által felállított tudományos követelményeknek. KOROKNAI ÁKOS: Levéltári törvények Európában A Nemzetközi Levéltári Tanács folyóirata, az UNESCO gondozásában megjelenő ARCHÍVUM, nagyszabású vállalkozás keretében most publikálta tizennégy európai ország levéltári törvényalkotását. Az UNESCO 1967-ben elhatározta, hogy megalkotja a levéltári törvények prototipusát: mintaképpen mindazon országok számára, amelyeknek levéltárügyét még semmiféle jogszabály nem rendezte. A római központi állami levéltár két levéltárosa az UNESCO kiadásában nemrégiben jelentette meg a levéltári törvény típustervét (S. Carbone - R. Guéze: Projet de loi d'archives type: présentation et texte, Paris, 1871^ 243.p), ezzel szinte egyidőben kerül sor a vállalkozás nagyobb volumenű feladatrészének folyamatos megvalósítására: a világszerte jelenleg érvényben levő, élő levéltári törvények megjelentetésére. Az első - az Archivum XVII. sorszámot viselő, 1967. évi kötete 1971-ben hagyta el a sajtót: a francia abc betűrendjében 14 európai ország (NSzK, NDK, Ausztria, Belgium,Bulgária, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Nagybritannia, Görögország, Írország, Izland, Magyarország) levéltári törvényhozását német, francia, angol, 111. spanyol nyelven közli, csaknem teljes terjedelemben. A jogszabályok teljes cimét, elnevezését, megjelenési helyét és idejét jegyzetben, eredeti nyelven is közreadják. A kötet előszavában DUCHEIN főszerkesztő a szerkesztési alapelveket, a munka közben felmerült problémákat ismerteti. Kiindulópont a fogalom tisztázása, hiszen a levéltári jogszabályok nem mindigaz ünnepélyes "törvény" kifejezéssel neveztetnek, van rendelet, határozat, ügyviteli szabályzat, stb. stb., amely mind - végső soron - ugyanazt jelenti: a levéltárak szervezetét, működését szabályozó szövegezést. A szerkesztőbizottság döntése szerint tehát a kötetbe felvették a levéltár fogalmát, az országos és vidéki közlevéltárak intézményét, a területi levéltárak felett gyakorolt központi felügyeletet, a köz- és magánlevéltárak viszonyát, a levéltári igazgatóságok szervezetét és hatáskörét, a levéltári tanács vagy ehhez hasonló szervezet létrehozását, továbbá a levéltárak feladatait: az iratok kutathatóvá tételét, begyűjtését, ellenőrzését, az irattárak felett gyakorolt felügyeletet, selejtezések, rendezések ellenőrzését illető jogszabályokat. - Kihagyták viszont a levéltárosképzés, a belső szervezeti részletkérdések, kutatószolgálat, kiadványkészítés, selejtezési szabályzatok, iratmegővás, egyes speciális területekre korlátozott, valamint időszaki és átmeneti jellegű intézkedések ismertetését. Minden egyes ország általános levéltári jogszabályának többé-kevésbé teljes szövegű közlését bevezetés előzi meg, amely az illető ország levéltári törvényeinek létrejöttét és jellemző vonásait mutatja be. Legtöbbjüket az ország fontosabb levéltári intézményei keletkezésének időrendi jegyzéke zárja. A következő - az európai országok szempontjából második - kötet összehasonlitő tárgymutatóval fog kiegészülni. ARCHÍVUM, Vol. XVII. 1967. La législation archivistique. I. Europe. l

re partié: Allemagne - Islande. Paris, 1971. 268.p.