Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A fertőtlenítés jelene és jövője az Országos Levéltárban / 99–105. o.

101 ban leirtakkal. Az anyag elhelyezése után a vegyszer adagolása következik. A vegyszer keveréket csak B-betétes gázálarcban szabad elkésziteni és elhelyezni, működő szellőzőberendézés mellett. Alkalmazott vegyszer-oldat: 200 ml széntetraklorid 1 ml (5-6 q) Nuván 100 SC. (0, 0-dimetil-2, 2-diklorovinilfoszfát) A vegyszert itt is több részre osztva helyezzük el a kamra alján a petricsészékben. A vegyszer elhelyezése után a kamrát hermetikusan lezárjuk és szobahőmérsékleten leszivatjuk 650 Hgmm-ig. Ennek időtartama a széntetraklorid miatt kb. 30 perc. Majd leállitott szivattyú mellett felfutjuk a kamrát maximum 50 C°-ra (természetesen viaszpecsét vagy pergamen esetén csak 40 C°-ig). így marad 5-6 órán át, majd a fűtés leállitása után reggelig a kamrában. Reggel a kamra átszellőztetését ugyanúgy végezzük, mint az 1. pontban, csak a szellőztetés ideje hosszabb (1-2 óra). Amennyiben szükséges, vagyis a penészes anyag egyben bogárrágott is, akkor a két módszert kombinálva alkalmazzuk. Ilyenkor a penész elleni védekezéshez szükséges vegyszer-keveréket csak négy edényben helyezzük el a kamra alján, az ötödikbe 100 ml széntetrakloridot helyezünk. Nuvánt ilyen esetben nem adagolunk. Ez az eljárás ilyenkor egyébként teljes egészében megfelel az 1. pontban elmondottaknak. 3. Különleges fertőzöttség elleni védekezés: (fekália, vér, genny, valószinü tetanusz. Az itteni gyakorlatban egyszer fordult eddig elő ilyen anyag, amely az emiitett valamennyi fertőzést tártaimzata.) Ilyen fertőzés esetén az anyagot egy napig vákuumban száritjuk 40-60 C°-on, amennyire lehetséges, fellazitott állapotban. Ezután az anyagot lehetőleg fóliókra bontva, ruhacsipeszek segítségével felfüggesztjük a gördithető kocsira kifeszitett huzalokra, ilyenkor a kocsin tálca nincsen, azokat a kocsi mellett élére állítva helyezzük be a kamrába, hogy füthessünk velük. A kamra aljába egy elektromos forralót helyezünk el, és erre tesszük az alkalmazandó vegyszert egy fémedénybe: 40 ml viz 200 ml tömény formaldehid oldat (36 %-os) Ezután a kamrát lezárjuk, majd leszivattyuk lehetőleg 700 Hgmm-re. Leszivás után leállitott szivattyú mellett elpárologtatjuk az oldatot, ugy, hogy bekapcsoljuk az elektromos forralót. Vigyázunk arra, hogy a hőmérséklet ne emelkedjék a megengedett 40-60 fok fölé. Eközben a kamrában uralkodó vákuum teljesen leromlik, sőt a kamra túlnyomás alá kerül, 0,6-0,8 att. nyomás áll elő. Ha a kamra elérte a kivánt hőfokot, a fűtést kikapcsoljuk és igy marad a kamra másnap reggelig. Másnap reggel a szokott módon átszellőztetjük a készüléket, azonban kinyitás után nem vesszük ki az anyagot, hanem ammónia-oldatot helyezünk a forralőn levő fémedénybe: 400 ml viz 200 ml cc. ammóniumhidroxid (a cc. NH OH 28 %-os) 4 Az oldat elhelyezése, után a kamrát ismét leszivatjuk, majd az ammóniát elpárologtatjuk, vigyázva a 60 fokos felső határra. Azután a kamrát magára hagyjuk másnap reggelig. így az anyagba felivódott formaldehid maradványokat az ammónia közömbösiti, és kiszellőzése után az anyaggal a restaurátorok minden zavar nélkül dolgozhatnak. A vákuumszivattyúban levő olaj időről-idre elszennyeződik, ezért folyamatos használat esetén 2-3 hetenként cserélni kell a vákuumolajat. Sajnos Magyarországon még eddig nem került sor a levéltárakban és könyvtárakban előforduló penészfajták indentifikálására. Ezt több országban elvégezték, és igy kb. 70 fajta penész előfordulásával számolhatunk, amelyek közül 6-7 fajta az igazán veszélyes papiralapu nemzeti kincseinkre. Leggyakrabban apenicilliumcsaládésaz aspergillus család tagjaival találkozunk a papirokon. (2., 3., 4. ábrák.)