Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A fertőtlenítés jelene és jövője az Országos Levéltárban / 99–105. o.
99 SCHOLZ TAMÁS: Á fertőtlenítés jelene és jövője az Országos Levéltárban A levéltárakban jelenleg őrzött anyag egy része, részben a nem szerencsés tárolási körülmények, részben a levéltárbakerülés előtti tárolási körülmények miatt, illetve az anyagot ért különböző káros behatás miatt, erősen penészes, fertőzött. Egy másik része a levéltárakban fellelhető különböző állati kártevőktől fertőzött. Mindkét fertőzés esetében fertőtlenitéssel kell védekeznünk, nehogy a kár folyamatosan tovább terjedjen és még nagyobb legyen a jelenleginél. Ez a helyzet érvényes az Országos Levéltárra is. Az itt őrzött anyag egy része szintén penésztől fertőzött, olyannyira, hogy a restuaruálási program jelentős részét tölti ki a penészes anyag restaurálása. Sajnos, a restauráló műhely jelenlegi kapacitása mellett nem számolhatunk azzal, hogy a Levéltárunkban őrzött minden penészes anyag belátható időn belül restaurálásra kerül, igy a további fertőzés megakadályozásának szinte egyedüli lehetősége az anyag mielőbbi fertőtlenítése. Ez a cél vezette a Levéltár vezetőségét, amikor mintegy tiz évvel ezelőtt megterveztetett, majd kiviteleztetett egy vákuum-fertőtlenitő-kazánt, amely, sajnos, részben a tervezés, részben a kivitelezés hibájából mind a mai napig nem működik. A kérdés gyökeres megoldását viszont csak ennek a nagyméretű - 17 m^ - vákuum-kazán működését várhatjuk, amelynek kapacitása elegendő ahhoz, hogy "rövid" időn belül - egy-két év-a fertőzött anyagot teljes egészében fertőtlenítsük. Jelenleg egy db 1 m^ 7-es vákuum-kazánnal rendelkezünk, amelyet még Dr. Hasznos Zsigmondné terveztetett és kiviteleztetett. Ez a kazán mintegy tiz éve működik. Ez a kazán tartozékaival együtt alkalmas arra,hogy benne a penészes, vagy állati kártevőkkel fertőzött papiralapu anyagot fertőtlenítsük.Fő feladata a restaurálásra kerülő anyag fertőtlenítése, de mivel kapacitása nagyobb, mint az évente restaurálásra kerülő anyag mennyisége, igy lehetőség nyilik a Levéltárban őrzött és nem restaurálható, de fertőzött anyag fertőtlenitésére is. Alkalmazott eljárások • 1. Penészes levéltári anyag fertőtlenítése A készülékbe egyszerre általában egy iratcsomót helyezünk (kb. 4-500 fólió). Ha az iratcsomó igen nagy, két részletben fertőtlenítjük. Amennyiben köteteket kell fertőtleníteni, rendszerint két kötetet fertőtlenítünk egyszerre. Az anyagot - iratcsomó anyagát - lehetőleg vékony rétegben helyezzük el kocsi tálcáin, ugy, hogy 5-6 fóliónál több ne legyen egymáson. Ha kötetet fertőtlenítünk, akkor a penészes részeken 4-6 laponként un. "steckert", papirlemezlapot helyezünk el a kötetben,hogy fellazítsuk a kötetet. Ahol nem penészes a kötet, ott 15-20 laponként tesszük be a . lemez-lapokat. Szükség esetén 100 steckert is elhelyezünk egy kötetben. Ha az anyag nagyon egyberagadt-a penésztől, vagy nagyon nedves, és ez nehezíti a szétválasztást, akkor egy napig szárítjuk a kamrában ugy, hogy pecsétes anyag esetében 40 C°-on, pecsétnélküli anyagnál 60 C°-on vákuumban tartjuk az anyagot, a vákuumszivattyú szükségszerinti üzemeltetésével fenntartva a 600-650 Hgmm-vákuumot a munkaidő alatt Az ilyen szárítás után is nem egyszer restaurátori módszereket kell igénybe venni a lapok szétválasztásához.
