Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Szabó Ferenc: A kereskedelmi ágazat irányítása, ügykörei Békés megye tanácsainál, 1950–1956 / 20–36. o.
21 fejlesztése csak minimális méretekben, igen szerény összegekkel folyt. A magyar kereskedelem általános fellenditése, korszerüsitése az ellenforradalom leverését követő konszolidációval kezdődött el. 1949-re véglegesen kialakult a háromszektoru kereskedelem : 1. állami, 2. szövetkezeti, 3. magán. A nagy- és kiskereskedelem megfelelő irányításának módját, célszerű szervezeti formáját 1948 nyarától kezdve keresték, jórészt a tanácsalakulást megelőző közigazgatási reformkisérletek keretében. 1948 júniusában - a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium közvetlen szerveiként - alakultak meg, egyenként több megyére terjedő hatáskörrel, az 1949 végéig működő belkereskedelmi igazgatóságok, Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Szombathelyen és Szegeden. (3) A magánkereskedelem gyors visszaszorítása nyomán megnőtt irányítási feladatokat e tájegységi szervezésű hivatalok már nem tudták ellátni. 1950 januárjától, "a belkereskedelmi igazgatás feladatainak a helyi viszonyokhoz igazodó, célszerű és gyors intézésére", a Belkereskedelmi Minisztérium külső szerveiként létrehozták a megyei kereskedelmi igazgatóságokat. A kereskedelmi tevékenység elvi és gyakorlati irányításán és ellenőrzésén kivül ezek látták el a belkereskedelmi jellegű közellátási és egyéb hatósági teendőket is, miután magukba olvasztották a megyei közellátási felügyelőségeket és átvették azok hatáskörét. (4) A kiskereskedelem középszintű irányításának feladatait a helyi tanácsok létrejöttével a tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szervek vették át. A nagykereskedelem továbbra is minisztériumi vezetés alatt maradt. A nagykereskedelmi vállalatokat tájegységenként vagy országosan szervezték. A szoros és részletkérdésekre is kiterjedő főhatósági irányítás miatt a tanácsi kereskedelmi igazgatás elsősorban végrehajtó szerepet játszott, kezdeményezési lehetősége szűk volt. a) Az 1950. június 15-én megalakult megyei tanácsok hivatali apparátusában római V-ös számmal jelölve szervezték meg a kereskedelmi osztályokat. Ide olvasztották be a néhány hónappal korábban életrehivott kereskedelmi igazgatóságokat. (5) A megyei tanácsok kereskedelmi osztályainak általános ügyköri feladatait a Minisztertanács igy határozta meg (6): 1. a megye áruellátási tervének elkészítése, valamint áruellátásának biztosítása a már jóváhagyott tervek alapján 2. a közületi kiskereskedelmi és szolgáltatási vállalatok megszervezésének irányítása és ellenőrzése 3. az osztály alá tartozó vállalatok pénzügyi terveinek felülvizsgálata, összesítése, előterjesztés azok hitelügyeiben, számviteli irányítás és ellenőrzés 4. az említett vállalatok működésének részletekbe menő irányítása és ellenőrzése 5. a megyében működő és kereskedelmi tevékenységet is folytató szövetkezetek felügyelete 6. felügyelete a magánkereskedelem felett 7. a terménybegyüjtéssel, továbbá a mezőgazdasági termékek, termények, élelmiszerek és élőállatok felvásárlásával és forgalmával kapcsolatos feladatok végrehajtásának megszervezése, irányítása és ellenőrzése A Belkereskedelmi Minisztérium 1950. július 12-én adta ki a megyei tanácsok kereskedelmi osztályainak feladatkörét részletesebben megállapító belső utasítást. (7) Ennek legfontosabb pontjai az alábbiakban foglalhatók össze: Szakoktatás - szükséglet felmérése az alárendelt vállalatokkal közösen - szakoktatási terv és költségvetés elkészítése, jóváhagyatása a Minisztérium illetékes osztályával - tanfolyamok szervezése az állami boltok vezetői részére - vállalati belső tanfolyamok terveinek elbírálása, ehhez a minisztériumi engedély megszerzése
