Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A Magyar Országos Levéltár raktári légnedvességének újabb mérési adatai és az ezekből levonható következtetések / 92–98. o.

95 tettem nagyjából azonos papirtipusu iratokat egyforma mennyiségben tartalmazó két dobozt: az egyik szürkelemezből készült, a másik hullámlemezből. A következő három ábrán láthatjuk az eredményt. A 3.sz. ábrán a márciusban elkezdett kisérlet havi atlagainak eredményeit láthatjuk. Egyértelműen megállapítható, hogy a relativ nedvességtartalom változása a hullámdobozban a legkisebb. Mig a szürkelemezből készült dobozban mérhető relativ nedvességtartalom változása viszonylag hűen követi a légtér ilyen jellegű változását, addig a hullámlemezdobozban mért adatok csak tendenciáiban követik azt, de kisebb mértékben és késleltetve. Ebből a relativ nedvességtartalomra következően azt a tapasztalatot lehet levonni, hogy a hullámdoboz jobb tároló eszköz, mint a szürkelemezből készült. A következő, 4.sz. ábrán bemutatom a március-augusztus között mért hőmérsékleti adatokat, majd utána az ugyanezen időszakban mért relativ nedvességi adatok napi változását. (A 3.sz. ábra ezen adatok atlagaiból készült.) Ha a hőmérsékleti adatokat vizsgáljuk meg, azt tapasztaljuk,hogy a hullámlemez-dobozban mért adatok változnak a legkevésbé abszolút értékben, ha követik is a légtér hőmérsékletének ingadozásait. Ennek megfelelően a relativ nedvességi adatok is mutatják, hogy ebben a dobozban a legegyenletesebb a változás. Azt a tényt, hogy viszonylag nagy hőmérsékletbeli változást sem követ nagy relativ nedvességtartalombeli változás, talán ázzál magyarázhatjuk, hogy a doboz meggátolja a nedvességcserét a levegő és a dobozban tárolt papir között. Ez valőszinünek látszik, bár nem magyarázza azt a tényt, hogy a raktár légterének relativ nedvessége sem változik a hőmérséklettel olyan mértékben, amint az várható volna. Ebben talán az épület védett elhelyezése játszik szerepet: épületekkel körbevett belső udvaron helyezkedik el, ami miatt ni^ics kitéve olyan időjárási hatásoknak, mint az Országos Levéltár épülete, amely a Várhegy külső szélén szinte állandó széljárásban van, és környékén elég nagy külső hőingadozást észlelhetünk. A dobozok papirjának anyagi tulajdonságait figyelmen kivül hagyva, egyértelműen megállapítható, hogy a hullámlemezből készült doboz jobb tárolási körülményeket biztosit, mint a szürkelemezből készült. A papir anyagi tulajdonságait figyelembe véve is jobb a hullámpapiré, mint a szürkelemzé, mert kevésbé savas, és kevesebb vizet képes felvenni, mint a szükelemezből készült. Mechanikai tulajdonságai azonban kisebbek a szürkelemezből készülteknél. Mivel beszerzési árai is alacsonyabb a hullámlemezből készült doboznak, és fémkapcsok sincsenek benne, egyértelműen a hullámlemezből készült dobozt ajánlhatjuk a levéltári irattárolás céljaira. Az, hogy benne a papir nem porosodik, ül. lényegesen kisebb mértékben, mint a csomókban tárolt iratanyag, magától értetődő, hiszen éppen ez a tény indokolta a doboztárolás bevezetését. Ugyanakkor egy reális veszély áll fenn a dobozban való tárolásnál, amire fel kivánom hivni a levéltárosok figyelmét: csak akkor biztonságos a dobozban tárolt iratanyag fizikai léte, ha a dobozokat a legnagyobb alapterületű oldalán, vagyis fektetve tároljuk, tehát a benne levő iratanyag is fektetve tárolódik. Elére állitott dobozban, mivel az iratanyag ilyen módon lazábban van tárolva, mint az átkötött csomóban, könnyen sérül, viszonylag nagy nyomás nehezedik az élénálló iratok súlyt tartó éleire, és ott fizikai rongálódásnak van kitéve. Igaz, hogy kényelmesebb az élére állitott és igy egymás mellé helyezett dobozok kezelése, mint a lapjával egymásra tett dobozok kezelése, de ez a kényelem nincs arányban azzal a rongálódással, amivel számolni kell az élére állitott dobozok tárolásánál. Jelen közleményben az 1971-ben mért relativ nedvességtartalom adataiból levonható következtetéseket kivántam ismertetni. Ezek lényege, hogy nagytömegű papirmennyiséget hosszú időn keresztül tároló raktárban a tárolt papir hőmérséklete határozza meg elsősorban a felette levő légtér relativ nedvességtartalmát, és a levegő nedvességtartalmának befolyásoló hatása csak másodlagos, amennyiben dinamikusan igyekszik gátolni a papir hőmérsékletváltozásából bekövetkező száradást, ill. nedvesedést. Ebből levonható következtetés, hogy ilyen jellegű raktárban a papir hőmérsékletét állandó szinten kell tartani, és erre az Országos Levéltár raktáraiban viszonylag olcsó megoldást nyújtana a téli távfűtésre megépitett fűtési rendszert nyáron hűtésre felhasználni, hidegviz keringetésével.