Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Kanyar József: A közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköre és fondjainak forrásértéke a Somogy Megyei Levéltárban, 1945–1955 / 66–80. o.

77 át. Az átadásról jegyzőkönyv készült, amelyet a Magyar Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesületének mint a Hegyközségek Szövetségének terjesztettek fel. A tanácsok és a hegyközségek felszámolási utasitását 1949. június 10-én adták ki, Csankő József országgyűlési képviselő, miniszteri biztos aláirásával. A hegyközségi tanácsok és a nagyközségek érdekképviseleti feladatait a DEFOSz, egyéb gazdasági és szaktanácsadási feladatait pedig a mezőgazdasági igazgatási szervek vették át. A szőlőterületek őrzéséről és a kártevők elleni védekezésről az elöljáróságoknak kellett gondoskodniuk. 16. Állami Selyemtenyésztési Felügyelőség (Kaposvár) Iratai nem maradtak fenn. Vezetője dr. Jászberényi József főfelügyelő-helyettes volt. 17. Somogy vármegye Ingatlanforgalmi Bizottsága (Kaposvár) (1949-1950) XXIV. 206. A 13.100/1948. Korm.sz. rendelet 3. §-a, valamint a 330.100/1948. F.M. sz. rendelet az ingatlanok elidegenítését - az öröklés esetét kivéve - a Megyei Földhivatal mellett szervezett Vármegyei Ingatlanforgalmi Bizottság hatósági engedélyéhez kötötte. Ennélfogva az Ingatlanforgalmi Bizottság felszabadulás utáni, ujtipusu szerv volt, nem tévesztendő össze a hajdani Közigazgatási Bizottság Ingatlanforgalmi Albizottságával. A Bizottságot a Megyei Földhivatal ügyvezetője hivta életre. Tagjai voltak: A DEFOSz 2 tagja, a földműves szövetkezetek megyei választmányának tagja, valamint a földművelésügyi miniszter kiküldöttje. A bizottság ügyvitelét is a Megyei Földhivatal látta el, a jegyző teendőjét is az általa kijelölt tisztviselő végezte. Az iratokat külön iktatták, külön fejés iktatóbélyegzővel látták el, a Bizottságnak hatósági körbélyegzője is volt. Végzett munkájukért díjazásban részesültek. A Bizottság véghatározatát minden esetben megküldte az illetékes járásbíróságnak mint telekkönyvi hatóságnak, az Országos Földhivatal VI. főosztályának, a DEFOSz megyei titkárságának és helyi szervezetének, a földműves szövetkezetek megyei választmányának, és a községi elöljáróságoknak. A Bizottság véghatározata ellen a feleknek jogorvoslatra nem volt lehetőségük. Közérdekből csak a DEFOSz megyei titkársága, valamint a földmüvelésügyi miniszter által kiküldött tagok fellebbezhettek - 15 napon belül - az Országos Földhivatalnál. A Bizottságnak-határozata indoklásában-állást kellett foglalnia minden egyes esetben, hogy az ingatlan elidegenitésének engedélyezése földbirtokpolitikai szempontból kivánatos-e vagy sem. A 4.091/1949. Korm. sz. rendelet alapján az ingatlan-felajánlásokról a Bizottság kimutatásokat készitett járásonkénti bontásban.E kimutatások tartalmazták a felajánlások számát, a felajánlott ingatlanok területét, a felajánlók rétegbeli elkülönülését és kategorizálását. (Uri birtokos, egyházi birtokos, kulák, középparaszt, egyéb, tisztviselő.) E statisztikák értékes források, igy az iratokat selejtezhetetlennek minősítettük. E kimutatások alapján állithatók össze - e korszakra igen jellemző - alábbi adatsorok is: 1949 júniusa és 1950 márciusa között az ingatlanfelajánlások száma 555 volt, ingatlanok területe pedig 16419 kat. hold. A felajánlók közül uri birtokos volt 171, egyházi birtokos 22, kulák 350, középparaszt 5, egyéb 7. Ugyancsak jellemzőek a jogügyletek számáról készült adatsorok is, az elidegenített ingatlanokat vásárló eladók és a vevők járásonkénti rétegződéséről. 1949 májusa és 1950 márciusa