Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Kanyar József: A közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköre és fondjainak forrásértéke a Somogy Megyei Levéltárban, 1945–1955 / 66–80. o.
69 A legelőször megalakult (1947. február 28-án) munkás -szakosztály tennivalói közé tartoztak a) a mezőgazdasági, az erdészeti és a kertészeti dolgozók munkabéreinek kérdése és b) a mezőgazdasági társadalombiztosítás igen bonyolult problémája. A növénytermelési, a talajtani, a talaj művelési, a szőlő- és kertgazdasági szakosztály 1947. március 1-én alakult meg, hatáskörébe tartozván a talajvédelem és a talajjavitás kérdéskomplexuma,valamint a mezőgazdaság ujjáépitésével és a termelési tervezetek elkészítésével kapcsolatos ügyek és tennivalók. A közgazdasági szakosztály 1947. március 3-án alakult meg, amely főként a mezőgazdasági hitelkérdés, az árszinvonal, a beszolgáltatás, az adózás és a közmunkaváltság problémáival foglalkozott. A számvizsgáló bizottság 1947. március hő 4-én alakult meg, az állattenyésztési szakosztály p edig csak megkésve, 1947. március 27-én rendezte sorait. 1947. okt. 4-én - 4 taggal - alakult meg a tógazdasági szakosztály, és 1947. okt. 14-én pedig a selyemhernyótenyésztési szakbizottság az állattenyésztési szakosztály keretében, amelynek l-l selyemhernyótenyésztő tagja volt megyénként és 2 állami selyemhernyőtenyésztési szaktanácsadója. A tárgyalt időszakban 12 elnöki tanácsülésnek és ugyancsak két plenáris tanácsülésnek maradtak fenn - 1949-cel bezárólag - a jegyzőkönyvei. Ez idő alatt 3 rendkivüli tanácsülés jegyzőkönyvének a felvételére került sor, amelyén a mezőgazdasági érdekképviseleti rendszer kiépitése, a mezőgazdasági termeivények értékesitése és a mezőgazdaság társadalombiztosítási terheinek áthárítása szerepelt napirendként. A tanácsok hatáskörébe általában a szakosztályok javaslatainak és munkáterveinek a jóváhagyása, az általános testületi állásfoglalások tartoztak az elvi és személyi ügyekben egyaránt. Az elnöki tanácsülés minden esetben megelőzte a plenáris tanácsülést, amelyekre - lényegében - a tanácsülésre kerülő napirendi pontok megtárgyalása tartozott (pl.: költségvetés, kiállitások rendezése, különféle jelentések stb.). A tárgyalt időszakban a munkás-szakosztály négy izben, a növénytermesztési 6, a közgazdasági szakosztály pedig 8 alkalommal, s az állattenyésztési szakosztály 1 alkalommal tartott ülést, amelyeknek szintén rendelkezésünkre állanak bő forrásértékkel birő jegyzőkönyvei. A 132.000/1947. F.M. számú rendelet 17. §-a a földművelésügyi tanácsok és az UFOSZ hatáskörébe utalta azt is, hogy a földigénylők és földhözjuttatottak érdekében jogorvoslással élhessenek. Ennek következtében a területileg illetékes megyei földhivatalok meg is küldték határozataikat a földművelésügyi tanácsokhoz. Az utolsó plenáris tanácsülés jegyzőkönyve 1947. augusztus 10-én készült. A 24.070/1946. M.E.sz. rendelet értelmében az Országos Földművelésügyi Tanács és a földmüvelésügyi tanácsok megbizatása 1947. december 31-ével lejárt. A 15. 380/1947. Korm.sz. rendelet 1. §-a azonban mindaddig meghosszabitotta működésük idejét, ameddig az uj mezőgazdasági érdekképviseleti törvény életbe nem lépett. A földművelésügyi tanácsokat 1949.. február 25-én az 1820/1949. Korm. számú rendelet megszüntette. Közismert volt, hogy a földművelésügyi tanácsok nemcsak érdekképviseleti szervek voltak, hanem olyan testületek is, amelyek jelentős mezőgazdasági, igazgatási feladatokat is elláttak. Megszűnésük után az érdekképviseleti teendőket a DEFOSZ, az igazgatási teendőket pedig a megyei mezőgazdasági igazgatóságok vették át. Mind az Alsődunántuli Mezőgazdasági Kamarának, mind pedig az Alsódunántuli Földmüvelésügyi Tanács irattárának csak töredékei kerültek :a Levéltár őrizetébe 1953-ban a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságtól. A többi iratok holléte már nem ismeretes, jóllehet e területi középszintű testületi szerv iratai igen jelentős forrásokat képezhettek volna a felszabadulás utáni négy esztendő agrártörténetének megírásához, különösképp 1950-ig, amikor a tanácsok mezőgazdasági osztályai vették kezükbe a mezőgazdaság irányitását, s "egyben a szocialista mezőgazdaság alapjainak a lerakását. A Földművelésügyi Tanács hátramaradt fondjában a személyi és a nyugdíjügyek iratai és az ügyviteli adminisztráció kevés számú irata mellett, különféle vegyes iratok is találhatók: közöttük is a selyemhernyótenyésztési, traktoros-tanfolyami és mezőgazdasági ver senybiz ott sági iratok, valamint olyanok, amelyek a Tanács és a községi elöljárók együttműködését tükrözik. Az iratok között a Tanács könyvtárának katalógusa és szakleltára is megtalálható értékes adalékként a mezőgazdasági szakkönyvtári törekvésekhez. Az iratok 1953-ban kerültek a Levéltár őrizetébe; terjedelmük 0,50 ifm.
