Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Luttor Márta: A Filmarchivum munkájáról / 5–13. o.

6 A. F.I. A.F. életrehivott különböző munkabizottságokat, amelyek az archivumi tevékenység egy-egy részterületének gondos, körültekintő módszertani kidolgozásával foglalkoznak. Ilyen bizottság foglalkozik többek között a raktározási, megőrzési, műszaki problémákkal vagy a dokumentációs tevékenység kérdéseivel. A Katalogizáló Bizottság, amelynek magam is tagja voltam, egy kézikönyv, ajánlott katalogizálási útmutató megírására vállalkozott. Munkánk folyamán sorravettünk - a katalogizálást érintő - minden kérdést, az egyes munkafolyamatokra több módszertani variánst dolgoztunk ki. Az elkészült tervezetet a bizottság elnöke az 1972-es bukaresti kongresszus elé fogja tárni megvitatásra, illetőleg jóváhagyásra. FILMGYŰJTEMÉNY Gyűjtési elvek Intézetünk filmállományának alapját a filmgyárakban és az államositásra került forgalmazói cégeknél tárolt kópiák képezték. Ez a tény rányomta bélyegét az állomány összetételének jellegére, amely meglehetősen eklektikus, esetleges volt. Nagyon sok felszabadulás előtti magyar film hiányzott. Sajnos, a némafilm-korszak tekintetében még ma is léteznek "fehér foltok". E filmek nagy része valószinüleg sohasem lesz pótolható. Igen kevés klasszikus értéket képviselő külföldi film kópiájával rendelkeztünk. Elsőrendű feladatunknak tekintettük, hogy szisztematikus gyarapitási módszerekkel e hiányosságokat felszámoljuk. Megszereztük például a "Brüsszeli 12" (minden idők legjobb 12 játékfilmje) kópiáit; a szovjet klasszikus filmművészet kiemelkedő alkotásait; Flaherty, Ivens, Grierson és más neves dokumentumfilmrendezők értékes müveit. Mindenekelőtt természetesen a nemzeti filmtermés darabjait igyekeztünk és igyekszünk továbbra is pótolni. Fejős Pálnak, a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb magyar filmrendezőjének például egyetlen filmje sem volt birtokunkban. Az utóbbi években hét filmjét sikerült megszereznünk. Nem rendelkezünk azonban ma sem egyetlen kópiával például Korda Sándor Magyarországon rendezett filmjeiből. Az utóbbi két évben viszont 25 régi magyar filmhez jutottunk hozzá külföldről. A film gyűjteményi tevékenységet mindmáig átfogó rendelkezés nem szabályozza, csak részutasitások, intézkedések születtek. Intézetünk 1969-ben kidolgozta a "Filmgyüjteményi rendelet" tervezetét, és remélhető, hogy főhatóságaink rövidesen érdemben foglalkoznak majd e kérdéssel. Intézetünk gyarapitási főelve: megszerezni és megőrizni 1. minden Magyarországon készült filmet (játékfilmtől a reklámfilmig) 2. a külföldön élo magyar filmművészek (Székely István, Vajda László, Korda Sándor, Kertész Mihály stb.) alkotásait 3. a filmtörténet klasszikusait 4. a kortársi filmművészet kimagasló reprezentánsait. Jelenleg állománygyarapításunk forrásai a következők: 1. A filmgyárak által leadott köteles példányok. Mivel ezt törvényerejű rendelet még nem szabályozta, sajnos, nem valósul meg maradéktalanul. A művelődésügyi tárcához tartozó vállalatok sem tesznek rendszeresen eleget kötelezettségeinek, a tárcastudióktől pedig egyáltalán nem kapunk kópiát. • 2. Kópiacserék a F.I.A.F. tagarchivumai között. 3. Anyagi erőforrásainkhoz mérten vásárlás magánszemélyektől, illetve külföldi forgalmazó cégektől.