Levéltári Szemle, 21. (1971)
Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - HUNGARICA - Iványi Emma: Hungarica-gyűjtés Prágában / 192–196. o.
küldöttségének tagjai; Kormos Béla és Szép Béla, szintén a pesti egyetemről /Klapka György egyik kiáltványát is magukkal vitték/; Hegyi Géza; Mády Ferenc huszárkáplár; a horvátországi Sugh Zsigmond, akit gyámja, Horváth Péter védelmezett. A tüntetők egy része magyar nemzeti viseletben, magyar nemzeti jelszavakat hangoztatva vonult végig Prága felbolygatott utcáin. A helytartóság 6 doboz terjedelmű 1859-1870 közötti személyzeti anyaga csak látszólag egy idegen hatóság belügye /PM 1/6/1 tétel/. Nem csupán azért, mert a helytartók között magyarok is voltak /Mecséry helyettese, majd utóda 1861-ig gr. Forgách Antal/, s mert két, a szabadságharc bukása után Magyarországról idehelyezett hivatalnokra is találhatunk adatokat. Az egyik Christen Lajos helytartósági titkár, a másik Rózsahegyi Pál Budweisben működő II. osztályú kerületi biztos. Ügyük 1861-ben kezdődött s 1862 novemberében az osztrák államminiszter is ugy foglalt állást, hogy az adott körülmények között magyar hatóságokhoz való visszakerülésük kivánatos. 1863 elején Rózsahegyit visszahelyezték a magyarországi helytartótanácshoz, titkári minőségben, Christen ügye később zárult le. Többször előfordul az iratokban egy Pranz Simonyi nevű hivatalnok, aki azonban a jelek szerint már megtelepült Csehországban, Pisekben háza volt s családi körülményei, amelyekre pl. egy 1870. évi kérvényében hivatkozott, szintén odakötötték. Mint emiitettem, a személyzeti any^ag nemcsak az ott működött néhány magyar hivatalnok miatt érdekes, hanem főleg azért, mert sok adatot találhatunk a Magyarországon 1861-től kezdve sorra rendelkezési állományba került cseh hivatalnokokkal kapcsolatban. Ezek hazájukban, Csehországban, kisebb részben Ausztriában próbáltak újból álláshoz jutni; az ennek során keletkezett iratok között személyi lapok, életrajzok is vannak. Az adatokból kitűnik, hogy a szabadságharc után ide helyezett cseh hivatalnokok életkora 23-30 körül mozgott, többségük a prágai egyetem jogi karán végzett. Nevük és magyarországi működési területük: Bartl Johann /Munkács/, Bogdaneczky Ignaz /1853-ban került át a prágai helytartóságtól, s Békés megye főpénztárosa volt/, Braun Pranz /a prágai rendőrigazgatóságtói került Kassára/, Brem Wilhelm /Nagyszebenben kezdte pályafutását, majd átkerült a guberniumhoz/, Cerny Ignaz /Temes és Torontál megyében/, Dávid Josef /1853-tól helytartótanácsi titkár/, Eisenstein Priedrich /ugyanott/, Heiliczky Josef ,/1853-ban Erdélybe került/, Hrdliczka Heinrich /gyulafehérvári kerülsti előljáró/, Kolowrat-Krakowski gróf /1850-1856 között Temesváron és Lúgoson/, Landfrass Alois /1853-tól Erdélyben/, Micher Ferdinánd /1853-tól magyarországi megyei biztos/, Neumann Johann /1858-^tól Kassán, majd Bártfán/, Pecho Johann /1858tól Magyarországon/, Pivety Libor /1854-től a kassai főszolgabírói hivatalban/, Pribyl Kari Anton /helytartósági tanácsos/, Seidl Pranz /ugyanott/, Trojan Pranz /1849-től 1861-ig Nyitra megyei főispáni kerületi titkár, majd helytartótanácsi tanácsos/, Waage Anton /8 évig volt Magyarországon,a helytartótanácsnál, majd Sopron megyében/, Wacha Alois /a magyar vasutaknál/, Wufka Josef /Kassán, Eperjesen, Beregszászon/. A névsorból kiemeljük Trojan Pranz és Waage Anton nevét. Trojan, későbbi iratainak tanúsága szerint magyar leányt vett feleségül, aki 1861-ben Csehországban történt letelepedésük után megértéssel volt az ottani nemzeti törekvések iránt. Férje felettesei ezt nyilvántartották, a helytartó egy bizalmas, az osztrák belügyminiszterhez sajátkezű felbontásra küldött levelében ezt közölte is, hozzátéve, hogy ez a körülmény Trojan alkalmazhatóságát, rátermettségét nem érinti. Csehországban ugyanazt a szerepet szánták neki, mint Magyarországon. 1864-ben, amikor a cseh nemzeti mozgalom ismételt jelentkezese folytan egyes vidékeken erőskezű hivatalnokokra volt szükség, a helytartó Trojant Saaz-ba küldte. 1870-ben pedig, a fentemiitett levél irása idején, Pilsenbe való sürgős áthelyezését javasolta, mivel az ottani előljáró, Adolf Spulak nem tud megbirkózni az ottani mozgalmakkal. Elhatározták ezért a két hivatalnok kicserélését, ami nehezen ment, mindketten tiltakoztak, aláirási iveket gyűjtöttek, végül 1870. június 3-án Trojan jelentette a helytartónak, hogy elfoglalta Pilsenben uj állomáshelyét. 194
