Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - Sáry István: Tanácsok kommunális igazgatása, 1950–1955 / 88–97. o.

táskört a város területén levő épitési hatósági ügyek kivételével az alispáni hivatalhoz átkerült műszaki személyzet vette át. A BM leirata alapján a városi polgármesteri hivatal műszaki ügyosztálya csak épitési hatósági ügyeket intézett a megszűnt építésügyi igazgató— sag hatáskörével kibővitve. Az összes tárcák kebelében folyó építkezések ellenőrzése és egyéb műszaki munkák az alispáni hivatal, illetve a kebelében felállított műszaki hivatal hatáskörébe kerültek. Győrött a megyei műszaki ügyosztály 195Q. január elején alakult meg 10 fős létszámmal, Győr-Mosón megye Műszaki Ügyosztálya cimmel.^A város kellő műszaki személyzet; hiányában a városi épitkezesek ellenőrzését sem tudta vállalni, igy azok is a megyei ügyosztály ellenőrzése alá kerültek. Az Országos Tervhivatal 0370/1/239.sz. rendelete értelmében a közületi tárcák 250.000 Ft-on aluli építkezéseit is a törvényhatóságok hatáskörébe utalták azzal, hogy annak felhasználásáról a kirendeltséggel szoros együttműködésben kell gondoskodni, hogy a különböző tárcák által fokozatosan leküldendő építkezési beruházások lebonyolítása szervezetten meginduljon. A megyei műszaki hivatalnak irányitania kellett az egyes szerveket, hogy a szerződés-kötést, vállalatbaadást időben elvégezzék, illetve az illetékes közület /város, község/ a beruházás megvalósítása iránt a szükséges intézkedést megtegye. A körrendelet hatálya a miniszteri tárcák közül kiterjedt a Népjóléti Minisztérium, Népművelési Minisztérium, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium és Igazságügyminisztérium 1950. évi épitési jellegű beruházásaira. A lebonyolítás a középitkezésekre érvényes jogszabályok által meghatározott teljes épittetői jogkör gyakorlását és kötelezettség teljesítését jelentette. /Tervezés és kivitelezés irányitását, műszaki és számszaki ellenőrzést, utalványozást, nyilvántartást, felülvizsgálatot, átvételt, zárszámadás készitési kötelezettséget./ A leadott beruházásokról minden hó 5-ig a községek és városok küldtek, jelentést az alispánnak, az alispán pedig minden hó 10-ig az illetékes minisztériumnak. A BM 3653/50-1950.II/6.sz./200/11/1950.NT.sz. hat./ körrendelete értelmében a megyék, városok és községek lakóházépitési és felújitási igényeinek egybehangolását az ÉM helyett a BM vette át. Ezután az alispán jelentéseit a BM-nek volt köteles megküldeni. /Ez a közületi lakásépítkezésekre vonatkozott./ A községekben magánosok részére akció keretében lebonyolításra kerülő építkezések továbbra is az ÉM Falusi Osztálya alá tartoztak. A mélyépitkezéseket ellátó hivatal az ÁÉH volt* 1950. januárjában a Népgazdasági Tanács határozatot hozott az önkormányzati /községi/ vállalatok feletti szakfelügyelet gyakorlásáról. /40/3/1950.NT.sz.hat./ E rendelkezés kimondta, hogy az önkormányzati vállalatok legfőbb szakirányítása nem a BM

, hanem az önkormányzati vállalatok szakmája szerint illetékes szakminiszter kötelessége. így az önkormányzati vállalatok felett 9 szakminiszter gyakorolt felügyeletet, melyek közül 7 minisztérium alá tartoztak a kommunális gazdálkodás körébe tartozó vállalatok. A kommunális gazdálkodásnak a helyi önkormányzat"körében ekkor még nem alakult ki önálló szakigazgatási szerve. A fenti rendelkezés csak átmeneti jellegű volt a tanácsok megalakulásáig. A határozat alapján azonban a helyi vállalatok irányítására és felügyeletere megyei szinten az alispáni hivatalokban ipari ügyosztályt kellett szervezni, th.i. városokban pedig az üzemgazdasági ügyosztályt kellett ipari osztállyá átszervezni, illetve az ipari jellegű községi vállalatok irányítására alkalmassá tenni.A 248/14/1950. NT.sz. határozat a megyéknél lakásgazdálkodási ügycsoport felállitását rendelte el. 89