Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - Lengyel Alfréd: A tanácsi végrehajtóbizottságok titkárságai, 1950–1955 / 79–87. o.

tanácsok jogszabályokat sértő tevékenységével összefüggésben tartalmaznak igen fontos megjegyzéseket. A járási és járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak működésével kapcsolatban ugyancsak elsősorban a vb.Ülések jegyzőkönyveire vonatkozó elemzéseket kell kiemelni a forrásérték szempontjából, bár nem kevésbé jelentősek azok az iratfajták sem,amelyek a felsőbb szintű, határozatok, utasitások végrehajtásának ellenőrzéséivel, valamint a járási, városi tanácsok végrehajtő bizottságai által készített munkatervekkel összefüggésben tartalmaznak beszámolókat, ill. értékelő jelentéseket. Az utóbbiak az aktuálissá vált tervfeladatok jellegére és sürgősségi sorrendjére vonatkozólag is értékes támpontokat nyújthatnak. A szervezési csoportnak a sajtó, propaganda és információs feladataival, ügyköreivel kapcsolatban létrejött iratanyagában átfogó jelentéseket találhatunk egy-egy tervidőszak tanácsi tevékenységének fontosabb eseményeiről, mozzanatairól, mindazokról a megyei, járási, városi, sőt községi fejleményekről, helyi jellegű tényezőkről, amelyek a tanácsi működést elősegítették, ill. többé-kevésbé gátolták, megnehezítették. így ezek az adalékok nemcsak közigazgatási, hanem politikai, társadalmi, gazdasági ós egyéb vonatkozásokban is nagyon jó anyagot szolgáltathatnak egy-egy periódus általános helyzetképének megrajzolásához. A továbbképzési és területszervezési ügykörök iratanyagában ugyancsak igen értékes iratfajtákat találhatunk. Felhasználásuk nélkülözhetetlen, ha a tanácsi dolgozók szakmai továbbképzéséről, káderhelyzetéről, az oktatási módszerek fejlődéséről, ill. a tanácsi illetékességek, területi átszervezések, változások kérdéseiről akarunk tiszta képet nyerni. A panasziroda tevékenysége során létrejött iratok nemcsak abból a szempontból jelentősek, hogy a lakosság által beadott kérelmek, javaslatok, panaszok fényt vetnek a vizsgált időszak általános jelenségeire, konkrét helyi problémáira, hanem arra vonatkozólag is tájékoztatást nyújtanak^ hogy a tanácsok működésében milyen visszásságok, hibák fordultak elő az idők folyamán és milyen intézkedések történtek a tanácsi munka javitása, az ügyintézések meggyorsítása érdekében. Külön figyelmet érdemelnek azok az iratok, amelyek a kulák-kérdéssel, ill. a termelőszövetkezeti mozgalommái összefüggésben keletkeztek, mivel ezek a dokumentumok az egyedi intézkedések mellett, a megyei tanács hivatalos állásfoglalásait is tartalmazzák. A személyzeti csoport iratanyagában főleg azok az iratfajták sorolhatók - a forrásértékelés alapján - a legfontosabbak közé, amelyek a személyzeti és kádermunka ellenőrzésével, segítésével kapcsolatban keletkeztek, úgyszintén a különböző nyilvántartások és statisztikai adatfeldolgozások, hiszen az utóbbiak áttekintő képet adnak arra vonatkozólag, hogy a tanácsi apparátus keretein belül és a különböző szintű tanácsok kategóriáiban milyen arányú a személyi ellátottság, milyen szakmai és ideológiai képzettséggel rendelkeznek a vezetők és beosztottak. A jogi és adminisztrációs csoport ügyköreihez kapcsolódó iratfajtákat mérlegelve, mindenekelőtt azokat kell kiemelnünk, amelyek a megyei tanács alá rendelt vállalatok, szervek létesítésével, átszervezésével vagy esetleges megszüntetésével összefüggésben jöttek létre. Igen értékesek azok a megállapítások, előterjesztések is, amelyek egyrészt a törvényesség betartásával kapcsolatosak, másrészt a tanácsi és szakigazgatási ügykörök változásaival összefüggésben tartalmaznak állásfoglalásokat. Ugyancsak fontosak az ujitó mozgalmak helyzetére vonatkozó jelentések és észrevételek, hiszen az utóbbiak nem egyszer bizalmas jellegű közléseket is hozzáfűznek. A gazdasági csoport anyagában különösen azok az iratfajták értékesek, levéltári és kutatási szempontból egyaránt, amelyek a szakigazgatási szervek 86