Levéltári Szemle, 21. (1971)
Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - Spáczay Hedvig: A Honvédelmi Minisztérium szervezeti változásai a Horthy-korszakban: I. rész, 1919–1935 / 41–78. o.
Az Ügyosztályok számát és feladatkörét /amennyiben változások történtek/ évenként ismertetjük. Az ügycsoport beosztásokat - a dualizmuskori H.M,-től eltérően - nem sikerült minden egyes esztendőben hiánytalanul rekonstruálni,ezért ennek ismertetésétől el kellett tekintenünk. Az iratanyagban való eligazodás szempontjából a csoportbeosztás amugyis lényegtelen mozzanat. A csoportbeosztások ismeretének hiánya az 1934. évi szervezés áttekinthetősége szempont jából egy kissé azonban mégis zavarólag hat, ugyanis igy az olvasó nem találja annak magyarázatát, hogy az egymást közvetlenül követő sorszámú HM. ügyosztályok közé miért ékelődnek be részint szám szerint oda nem illő HM. ügyosztályok /pl. 7/k. és 7/ö. után 6/k./> részint pedig különböző Ügykörü és különböző tárcákhoz tartozó ügyosztályok* mint pl. a 14/b. és a 15.osztály közé ékelődött OLP.,gazdászat- közigazgatási főnök, HM, gazdasági előadó, PÜM. XIX. osztály., a PÜM. hatáskörét érintő vámügyek, VtJM. Vll/b. osztály, BŰM. VI/c. és VII/c. osztály stb. Ez a jelenség minden bizonnyal az azonos ügycsoportba tartozással hozható összefüggésbe,annál is inkább, mivel ezt a sorrendet nem önkényesen állapítottuk meg, hanem az eredeti szervezésben is igy szerepel. Az iratanyag mennyisége az 1919-1935 közötti időszakban összesen 1753 csomó, szemben az 1867-1918-as időszak 685 csomójával. A Tanácsköztársaság ideje alatti H.M.^ügyosztályok nem mindig különülnek el élesen a csaknem párhuzamosan működő Szegedi Hadügyminisztérium ügykörétől, s a Tanácsköztársaság bukása után Budapesten újjáalakult HM, ügykörében is van némi összemosódás a Hadügyi Népbiztosság osztályaival. A politikai életben végbement korszakváltásokat nem tükrözi azonnal a hivatalszervezet, a hivatali bürokrácia. Az ügyek sokszor átnyúlnak egyik korszakból a másikba, aszerint, hogy egy-egy konkrét ügy meddig húzódik el, illetve mikor zárul le. Éppen ezért az 1919-es ügykörismertetésünkben helyenként • utalunk egy-egy ügyosztály megelőző /év eleji, tehát polgári demokratikus korszakbeli és tanácsköztársasági/ ügykörére is. Csupán olyan esetben mellőztük ezt a kitekintést, ha például egy ügyosztály egy bizonyos ügykörrel kizárólag csak a Tanácsköztársaság ideje alatt működött. Joggal merülhet fel az olvasóban az a kérdés is, hogy a szervezési változások ismertetéséhez miért húztuk meg a határvonalat az 1935 évnél,holott sokkal inkább az 1938 év jelent bizonyos korszakhatárt, tekintve, hogy ekkor kezdődött a háborúra való felkészülés korszaka a magyar kül- és belpolitikában. Ennek gyakorlati és elvi oka is van: Az előbbi az, hogy egy 1938-ban záruló ismertetés rendkivül terjedelmes lett volna; jóval tulment volna egy folyóiratbeli cikk szokásos és elfogadható terjedelmén, a másik ok pedig az, hogy az 1936. esztendő jelentős változásokat hozott mind a hivatalszervezésben, mind pedig a bel- és külpolitikai életben /1935/36 fordulóján egyre határozottabbá válik a trianoni szankciók megkerülése, amely a honvédelmi tárcánál jut a legpregnánsabban kifejezésre/. Talán azt is mondhatnánk: ekkor kapnak súlyt a békeszerződés revízióját sürgető törekvések. Szeretnénk még annak is magyarázatát adni, hogy miért aránytalanul szűkszavú - jóformán csak cimszószerü - az 1919 és 1933 között működött HM- . osztályok ügykörének ismertetése az 1934-es ügykörhöz viszonyitva. Ennek legfőbb oka szintén a terjedelem szabta korlátokban rejlik, emiatt választottuk azt a módszert, hogy bizonyos éveket kiemelve tárgyalunk. Ezek kiválasztását az döntötte el, hogy milyen mennyiségű iratanyag van egy-egy évből. Az 1920-as években egy-egy ügyosztály anyaga általában-4-5 csomóból áll. Ezt a kutatók könnyűszerrel átnézik. A 30-as évek elejétől kezdve már jóval nagyobb az iratok mennyisége, ebből következik annak szükségessége, hogy a kutató a maga részletességében és differenciáltságában^láthassa az őt érdeklő osztály, vagy osztályok ügykörét. A 30-as évek első felében csak 1934-ben volt nagyobb szabású szervezési változás, s az azt elrendelő irat - ha nem is teljes épségében - meg is maradt. Igy élni kellett a kinalkozó lehetőséggel, hogy ezt az Ügykörjegyzéket a korábbiaknál részletesebben ismertessük. 42