Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - HUNGARICA - Iványi Emma: Hungarica-gyűjtés Prágában / 192–196. o.

a csehországi helytartósághoz, amely vagy meg tudta adni a választ saját maga - ez volt a ritkább eset -, vagy nyomozást végzett; ez történt általában. Ennek során, hivatkozva az osztrák minisztérium megkeresésére, érintkezésbe lépett az illetékes cseh szervvel, pl. igen gyakran a prágai rendőrigazgatósággal, vagy valamelyik körzet vezetőjevei s az igy kapott hivatalos jelentések alapján adta meg válaszát az osztrák minisztériumnak, amely azt a magyar minisztérium tudomására hozta. Jelentésemben egy-egy üggyel kapcsolatban /amelynek jelzete egy tételszám/ nemcsak összefoglaló tartalmi kivonatot készítettem, hanem igyekeztem az Ugy elindulásától kezdve befejezéséig a közbeeső fázisokat is rögzíteni, s az Ugy egészére vonatkozó tételszámon belül a részintézkedéseken levő iktatószámokat és elmeket is közölni. Az iratok nyelve kevés kivétellel német, különösen a századfordulóig? a későbbi ügyintézésben a cseh nyelv is növekvő szerephez jutott, de a cseh iratok mellett legtöbb esetben német fordítás vagy tartalmi kivonat található. - o - o A Hungarica-kutatás annak a nemzetnek szemszögéből nézve is érdekességet rejt magában, amelynek anyagában végbemegy; az egy szempontból gyűjtött anyag tematikai süritést eredményez. Prágai kollegáink felismerték ennek jelentőségét s nyilvántartják a külföldi kutatók által feltárt anyagot. Terveznek többek között egy fondról-fondra haladó Hungarica-gyüjtést is. Megmutatták a már elkészült "Jugoslavica" jegyzéket, amelyből a levéltár I. osztályának anyagáról készült 124 gépelt oldalas részt tanulmányoztam közelebbről. Rovatai: a fond nevének rövidítése, évkor, teljes cim, továbbá a szükséghez képest csak pársoros, vagy több oldalas ismertetés, és közelebbi jelzet. Az efajta jegyzékeket egyelőre nem sokszorosítják, hanem kb. 10 példányban ^legépelik. Megígérték, hogy ha a magyar jegyzék is elkészül, kérhetünk belőle egy példányt, vagy mikrofilmet. Hungarica-kutatásaink teljesebbé tétele érdekében erre megitélésem szerint feltétlenül szükségünk van, ami azonban távolról sem jelenti saját további kutatómunkánk megszűnését. Az általam vizsgált magyar vonatkozású csehországi iratokban is fokozotton jelentkezik a fent emiitett sürités, nagy nyomatékkal jelennek meg a cseh nemzeti, függetlenségi törekvések, 1867 előtt elsősorban Ausztriával szemben, utána pedig az osztrák-magyar kiegyezésből adódott szerencsétlen helyzetben kiéleződik a hang mindkét dualista partner felé. A robbanás, az^ összeomlás a nyolcvanas, kilencvenes évek iratait vizsgálva is már osak idő kérdésének látszik. A kiegyezés előtti korszakból figyelemreméltó forrásanyag található az 1860 májusában kitört osztrákellenes prágai diáktüntetés vizsgálati irataiban /PM 6/1/11 tétel/. Az ügy élénken foglalkoztatta a bécsi minisztériumokat, Prágában pedig a helytartóságnak és. a rendőr igazgatóságnak volt vezető szerepe a nyomozás és felszámolás munkájában* Prága és a magyar főváros diákságának egy részét még összefonta a közös osztrákellenesség. A csehországi magyar helytartó, br. Mecséry Károly abba a kínos helyzetbe került, hogy sUrün tartóztattak le részben pesti egyetemi ifjakat, részben prágai főiskolákon, szakiskolákban tanuló magyar, illetve magyarországi fiatalokat, a prágai tüntetésekben vitt szerepük miatt. A nevek, abban a sorrendben, ahogyan az iratokban előkerülneki Stojan Markovics nagykikindai születésű, ekkor már belgrádi illetőségű 23 éves diák, a prágai technikai főiskolának /a mozgalom egyik fészkének/ hallgatójai két Nyáry gróf mint a pesti egyetem 193