Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Oltvai Ferenc: A Szegedi Városi Tanács két jelentése 1851-ből a város statisztikai adatairól, történeti fejlődéséről és titkos levéltáráról / 148–154. o.

A szegedi városi tanács összefoglalása Szeged statisztikai és természeti adatairól 1851* december 19. Szeged Város statisticai leírását felterjeszttettni meghagyó f.é. 8317*~i sz.a. kibocsájtott rendelete engedelmességében van szerencsém a kívánt adatokat a következőkben felmutatni: Szeged város történeti régisége egész a vegyes házi királyokig terjed amennyiben t.l. a történetben Mátyás által itt tartott országgyűlésről, ugy a Törököknek a halászok általi megmérettetéséről a 15—ik században említtetik, azonban a sz. Ferenc rendűek egyházán kitett év felirás melynél fogva a kérdéses egyház 1103-ik évben építtetett, mutatja hogy még a kitett időnél sokkal régibb eredetű. Természeti tulajdonsága tekintve éghajlatát, a mérsékelt égövhöz tartozik. Földje a város körül 2—ik osztályú, a többi többnyire 3-ik osztályú. Kiterjedését nagyobb részben tevő homok, részben szántó földeknek, de legtöbbnyire szöllők alá használtatik; vágynak azonban sok haszonvehetetlen siványok, A város egyész kiterjedése 14 ° mérföldet foglal. Külső területére nézve, hegyei nincsenek, s lapos vagyis egyenes fekvése néhol egyes dombok s kisebb halmok által szakasztatik meg. Folyója hala bőségéről s jóságáról nevezetes Tisza, amely keleti részén közvetlenül alatta folyik el az egész város hosszában, s a város éjszak keleti részén Maros folyót fogadja magába. Szigete, az úgynevezett Boszorkány sziget 62. 386 kiterjedést!. Tavai: Ballagitő, - mely azonban ujabb időben kiszáríttatván vetés alá használtatik, - továbbá több nagyobb, kisebb kiterjedésű széksósok, és a Szillér tó. Mocsarai: a Bodonyi, Vetyeháti,Tápai rétségek, melyek a Tisza kiöntései által okoztattnak, s melyek közül a két utóbbi Tiszán tul fekszik. Ásvány s orvosvizei nincsenek, hacsak a széksósok vizei némikép ide nem számittatthatnak. Termékei: Kevés tiszta búza, több kétszer búza, s legtöbbnyire rozs, továbbá kevés árpa s többnyire zab és Lukorica, ugy dohány, krumpli, paprika s foghagyma igen nagy mennyiségben, vereshagyma kevés, s jelentékeny mennyiségű de nem különös minőségű bora,^ széksó, s különnemű kisebb vetemények. Az ideji termény közép arányú, minősége nem a legjobb. A forgalom s ipar juh és marha tenyésztésben, ugy a mesterségek minden ágaiban leginkább mutatkozik, gyárai szesz és szóda gyárak. Jeles ágát teszi az iparnak Szeged városban a szappanfőzés. Magában a városban 5289 házi szám vagyon. Régi várának csak legbensőbb fal körözete van meg. A lakosság három vallást, úgymint r.catholikust, g.k. egyesültet és izraelita vallást követ. Nyilványos intézetek: Nyolc osztályú gymnasium képezde, s több kisebb elemi iskolák, leány tanitó intézetek, polgári koróda, Katonai növelde, Kisded óvó. Nevezetesebb épületei 8 templom, a diszes városi széképület, Gymnasium, Sz*Ferenc Rendűek, Minorita atyák s kegyesrendüek zárdája. Katonai laktanya, cs. katonai élésház. Jelenleg a városban Vezérőrnagy parancsnoksága alatt van egy zászlóalj Párma főherceg nevet viselő gyalogság, egy század József Császár nevet viselő dzsidások,^ s egy hadnagy s hat egyénből álló csendőrség. A kereskedés meglehetős élénk, nevezetesek országszerte hires szerdán és szombaton tartattni szokott igen népes heti vásárai. A közlekedés a város néhány jelesebb s kövezett utcáin könnyű, a többi részein a nagy sár miatt igen akadályozott, külső utaira. nézve és ez értetődik. 150