Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - Leblanc Zsoltné: A balassagyarmati Nagy Iván Múzeum iratgyűjteménye a Nógrád Megyei Levéltárban / 11–28. o.

- A Balassagyarmati rk. Nőegylet iratai 1910-1922 - A Balassagyarmati rk. Legényegylet iratai 1901-1906 - A Oeredi rk. Dalkör jegyzőkönyve 1935-1949 - A Balassagyarmati Izr. Hitközség jegyzőkönyve 1791-1845 - A Balassagyarmati Rk. Egyházközség iratai 1921-1922 - A szécsényi ferences rendház iratai XVIII. sz. Tekintve, hogy Nagy Iván főmíiv ének /'Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal"/ előmunkálatai igen széleskörű kutató-feltáró munkát igényeltek, melynek során a szerző attól sem riadt vissza, hogy az átnézett családi levéltárakból egyes darabokat eltulajdonítson, nyilvánvaló, hogy iratgyűjteményének rendezése során igen sok idegen családi vonatkozású irattal is találkoztunk. Miután ezeket családok szerint próbáltuk rendezni, az alábbi problémák jelentkeztek: a/ Egy-egy család iratanyagát külön fondként kezeljük-e? b/ A családi kapcsolatok összefonódását nem ismerve, az igy keletkezett nehézséget hogyan hidaljuk át? Végülis, hogy a túlzott elaprózódás veszélyét elkerüljük, - hiszen előfordult, hogy egy-egy családtól 1-2 irat, levél volt mindössze - nem alkottunk minden család iratanyagából külön fondot, hanem az A -tárgyi egység /Nagy Iván gyűjteménye/ egyik alegysége lett a "Családi iratok gyűjteménye". Ezen belül az első csoportot alkotta a betűrendben lévő, az iratok, levelek évkörének feltüntetésével ellátott anyag, mig a második, kisebb csoportba olyan iratok kerültek, melyeknek többsége ismeretlen eredetű családi irat vagy olyan, amely egyedi darab és igy az előző betűrendes anyagban való elhelyezése nem indokolt. A családok összefonódásából adódó nehézséget ugy próbáltuk áthidalni, hogy egy-egy iratot, levelet a cimzett családjához osztottuk be. Nem foglalkoztunk a rokoni kapcsolatok mélyebb elemzésével, - hiszen az túlságosan időigényes feladat lett volna, s a. ráforditott időmennyiség nem állt volna arányban az elért eredménnyel. A munka során világosan láttuk a rendezés fő problémáját, azt, hogy az anyag sokfélesége nem teszi lehetővé az egyöntetű tematikai rendezés alapelveinek betartását. Igy olyan tárgyi csoportok kialakítására törekedtünk, amelyek alapján áttekinthetővé válik a Nagy Iván és Nagy Iván Múzeum gyűjtemény, és a használhatóság, a logika elve is érvényesül, A Nagy Iván gyűjtemény /A/ rendezésénél az alábbi szempontok szerint jártunk elt I. Saját iratai esetében külön csoportot képeztünk a család egészét érintő iratokból, amelyben birtokügyek, perek, gazdasági kimutatások, végrendeletek, hagyatéki leltárak stb. szerepeltek. Külön csoportot alkotnak a személyi okmányok, levelek. A leveleket a levélírók szerinti hagyományos rendezési elv alapján csoportosítottuk. Külön csoportot képeznek a hivatali működéssel kapcsolatos iratok is. Az A-tárgyi egységen, a Nagy Iván gyűjteményen belül a II, csoportot a családtagok iratai jelentik. Ezek közül kiemelkedőek feleségének, Csató Máriának birtokjogi iratai, levelek, valamint fiuknak, Nagy Aladárnak iratai, a hozzá szóló levelek, személyi okmányok. Egyetlen levelet találtunk, amely Nagy Iván apjának, Nagy Ferencnek, Nógrád vármegye "levél tárnokjának" /1819-1843/ szól. Reméljük, hogy külön-