Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: a Győri Városi Levéltár régi bútorzata / 131–. o. - Kanyar József: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Kaposvár: a Somogy Megyei Levéltár belső átépítése 1937-ben / 131–132. o.

A Győri Városi Levéltár régi bútorzata A régi levéltári bútorzat /állványok, szekrények/ eredetét arra az időszakra lehet visszavezetni, amikor az 1750 körül átalakított régi város­háza belső elrendezések során emeletes kialakítást nyert és a földszinten elhelyezett leveles tár felduzzadt anyaga tágasabb helyiségben kerlilt elhe­lyezésre. Az emeletes szekrények alsó része vízszintes talppárkányon állott, elől ajtós kiképzéssel, az ajtókon rokokó faragású, hullámos keretU betétla­pok láthatók. A felső részek nyitottak, négyzetes fachokra osztott polcos kiképzésűek, a tagoló pillérek golyvázott zárópárkánnyal vannak ellátva. A tölgyfából faragott bútorzatot 1898-ban az uj városházára vitték át és ekkor az épület I. emeletén nyert elhelyezést, megfelelő bővítésekkel, kiegészítésekkel. Amikor 1950-ben a városi levéltárat az alagsorba költöz­tették, avatatlan kezek az alacsony helyiségeknek megfelelően szétszedték, kettéfűrészelték az értékes állványokat y szekrényeket. A bútorzat azóta is ebben az állapotában szolgál a. városi részleg anyagának tárolására. 1965-ben azonban az MM Múzeumi Főosztálya védetté nyilvánította ezt a bútorzatot az; Iparművészeti Múzeum szakvéleménye alapján. Minthogy a Győr-Sopron megyei l.sz.Levéltár a közeljövőben sorra kerülő költöztetések kapcsán nem tud megfelelő elhelyezést biztositani ennek a régi bútorzatnak /és nem is volna célszerű ezeket az állványokat, szekrényeket tárolásra használni/, az intézmény az Iparművészeti Múzeumnak, fogja felaján­lani további megőrzésre, szakszerű kezelésre. Lengyel Alfréd Kaposvár: A Somogy megyei Levéltár belső átépitése 1937-ben A Somogy megyei Levéltár keményfa szekrénysorainak megépítésére az in­spirációt Stephaich Pál alispán a Sopron megyei Levéltártól kapta. A sopro­niak a harmincas évek közepén épitették át levéltári polcaikat tetszetős külsejű tölgyfaszekrényekre és ugyanakkor festették ablakaikra a megye neme­si családainak cimereit. A somogyi alispán - fia Sopronban katonáskodván ­többször megfordult Sopron városában. Ott fogant meg benne a gondolat, hogy a Somogy megyei Levéltár régi raktárhelyiségeit átalakíttatja, a toldott­foldott polcsorokat és állványzatokat tölgyfaszekrényekre, a. korhadt pado­zatot parkettre cserélteti, az ablakokat pedig a somogyi nemesi családok címereivel diszitteti. • Molnár István főlevéltárnokot több izben küldte helyszíni szemlére Sop­ron városába az alispán. A látottak és tapasztaltak feljegyzése után a fő­levéltárnok azonnal hozzálátott a tervek elkészítéséhez. A Levéltár átépítésével egyidőben készittette el a megye a kisgyülési terem számára - eredetileg a közgyűlési nagyterem részére szánta - az alis­páni arcképcsarnokot és cimersorozatot: 99 alispán került az arcképesarnok­és cimersorozatba /az első Pál alispán volt 1294-ből, az utolsó pedig Tal­lián Andor az 1918-1928-as esztendőkből/. Az átépítés és átrendezés egyik "szemléletesen nevelő" részletének - jellemzően - azt tekintette a megye, hogy a Levéltár ablakainak üvegtáb­láira a vármegye életében szerepet vitt családok ősi cimereit festeti meg. A felszólított családok 60-60 pengőt fizettek be a megye kasszájába és öröm­mel bocsátották rendelkezésre a főlevéltárnoknak családjuk címerét. 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom