Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Soós Imre: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Eger: a Heves Megyei Levéltár műemléki épülete és barokk iratszekrényei / 130–. o.

Eger: A Heves megyei Levéltár műemléki épülete és barokk Iratszekrényei Heves vármegye rendel 1749-ben Indították el Egerben a vármegyeháza építését többek közt azért ls

f hogy a levéltárnak korábban csak ládákba rakott és egyik gyűlésheÍvről a másikra szállított Iratanyaga végre állandó, biztonságos őrzőhelyen nyerhessen elhelyezést, A mai Kossuth Lajos utcára néző főépület udvari szárnyán, a II,emeleten rendeztek be két helyiséget levéltár céljaira, A klilső, padlős helyiség eredetileg irodául és a levéltáros ideiglenes szálláshelyéül szolgált, mig a belső, kehlheimi kőlapokkal borított, háromablakos helyiséget iratraktár céljára rendezték be. Aranyozott, üvegajtós, barokk pompával díszített Iratszekrényeit Fraidling Ferenc egri asztalosmester készítette 1766-ban. Az iratszekrények tetején aranyozott puttók és elmerek utalnak a szekrényekben elhelyezett iratok tárgyára. Az északi oldal szekrénysorának tetején Heves vármegye címerét két angyalalak fogja közre, kezükben kivont kard, 111, mérleg, mintegy szimbolizálva azt, hogy ebben a szekrénysorban Heves vármegye törvényszékének polgári és büntető pereit rakták le, A keleti szekrénysor tetején az ország címerét kucsmás, mentés, csizmás nemesek alakja veszi körül és arra hivja fel a figyelmet, hogy ebben a szekrénysorban a megyebeli nemesség politikai tevékenységére, birtokaira, nemesi jogaira vonatkozó közgyűlési és nemességigazolási iratait helyezték el. Végül a déli szekrénysor tetején a vármegyeházát építtető Barkóczy Ferenc egri püspök - főispán címere emelkedik a nemes tölgynek meleg otthonosság benyomását keltő pompás falburkolata fölé. Mindkét helyiséget az egri barokk vasmUvesség nagy mesterének, Fazola Henriknek díszes vasajtaja zárja. Bár a II.világháború Idején a szekrények díszítése sérülést szenvedett, az Országos Műemléki Felügyelőség az egész berendezést védetté*nyilvánította. A régi levéltár e két helyisége 1850 után már nem birta befogadni a növekvő iratanyagot, uj raktárépületre volt szükség, 1927-től tehát a megyeháza udvarán álló négyszintes börtönépületet kezdték berendezni levéltári iroda és raktárak céljaira. Ez is nevezetes mUemléki építmény, 1762-1766 között épült, de a második emeletet 1842-ben húzták rá. Homlokzatán a Kálvária-jelenetet ábrázoló három kőszobor látható. Ezek közül a megtérő, javulást Ígérő jobb lator alakja nyilván a börtön rendeltetését szimbolizálja. A földszinten levő kétszintes nagy katolikus kápolnát 1927-ben mutatós tölgyfaállványzattal, körbefutó galériával rendezték be. Ezt, meg a II.emeleti protestáns rabkápolnát és a 19 börtöncellát, valamint az egykori kinzókamrát ma már a vármegye történetének Írott forrásai, a levéltári iratok töltik meg. Soós Imre 130