Levéltári Szemle, 21. (1971)
Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - IRATTÁRI MUNKA - Bálint Ferenc–Csipes Antal: A Békés megyei termelőszövetkezetek iratkezelése / 112–122. o.
Termelőszövetkezeteink korábban igen kedvezőtlen irodai körülményei fokozatosan javulnak; nemegyszer találkozhatunk uj, modern épliletben szinte fényűzően berendezett irodákkal. Sajnos, még ilyen esetekben sem rendezik azonban megnyugtatóan az irattári kérdéseket, mert ha ezekben az uj irodákban egyáltalán van irattári helyiség, azok rendezettségében, főleg az iratmegőrzés személyi feltételeinek biztosításában, nemigen tapasztalható előrehaladás. Néhány_szó_a_fentlekből eredő további £*oblémákról Termelőszövetkezeteink jelenlegi, megfelelőnek egyáltalán nem mondható irattári helyzete, az irattárak nagyfokú rendezetlensége aligha teszi lehetővé, hosjy a tervezet formájában már közreadott Levéltári Ügyviteli Szabályzat 35. es 36.§-ában megjelölt módon az arra érdemes tsz-ek még saját kezelésű iratanyagát a levéltárak pontosan nyilvántartsák, annál is inkább, mivel a nyilvántartásbavétel során egy termelőszövetkezet működési ideje, termelési eredményei, speciális melléküzemágai stb. legalább olyan lényeges kritériumot jelentenek, mint irattárai rendezett vagy rendezetlen állapota. A jelenlegi helyzetben egy-egy termelőszövetkezetnél tárolt iratanyag pontos levéltári nyilvántartása, amúgy sem jelent garanciát az iratok helyi megőrzésének biztosításában. Hogy megyénkben az eddigiek során is milyen nagymérvű iratpusztulás történt a termelőszövetkezetek iratanyagában, azt a Békés megyei Levéltárban őrzött anyag összetétele mutatja. Eddig összesen 16 termelőszövetkezettől sikerült iratanyagot begyüjtenünk. Valamennyi az 1950-1960 közötti időszakból származik, de csak két esetben éri el az iratok évköre a 10 évet. Az adott évkoron belül az anyag teljessége szempontjából csupán egy, az Eleki József Attila Termelőszövetkezet iratai tartalmazzák csaknem hiánytalanul az Önkormányzati-igazgatási, a terv-statisztikai, a könyvelési és a nyilvántartási ügykörök történeti értékű teljes anyagát. Ennek a tsz-nek 3»32 ifm terjedelmű iratanyagával szemben 8 közös gazdaság anyaga áll; 6 esetben az anyag 0,40-1,00 ifm közé esik, és csak 2 haladja meg az 1 ifm-t. A 16 bsz közül az elekin kivűl még 3 tsz iratanyaga mondható az emiitett ügykörök valamelyikében teljesnek. A hiányosságokat más szervek /megyei, járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, bank, OTP stb./ iratanyagából 1968-ig többé-kevésbé pótolni lehet, ezért a Békés megyei Levéltár e szervek iratanyagának selejtezésénél^ legnagyobb óvatosságot ajánlja, sőt a megyei, járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak iratanyagát egyelőre nem is engedte selejtezni, Az^uj gazdaságirányítási rendszer bevezetése a fenti szempontból olyan alapvető változásokat hozott, amelyek a termelőszövetkezetek iratkezelésének, irattári helyzetének sürgős megjavítását követelik, A gazdaságok fokozott önállósága eredményeként irataik a^bankon kivül más szervhez alig kerülnek, majdnem az egész anyag a termelőszövetkezeteknél marad, amelynek esetleges megsemmisülése pótolhatatlan veszteséget jelent. Ehhez kapcsolódik a községekben már az 1960-as évek legelején elke:zdő-_ dött folyamat, amely a községi tanácsok termelőszövetkezeteikJFölötti irányitó szerepének csökkenésében jelentkezett, ezért ettől az időtől kez-dve a tanácsok iratanyagában mind kevesebb,termelőszövetkezetekre vonatkozó irat található, különösen akkor, ha az illető helységben egy közös gazdaság van. A fentiek eléggé indokolják, hogy milyen nagy szükség lenne megfelelő rendelkezésre, valamint a megfelelő dologi és személyi feltételek biztositására termelőszövetkezeteink irattári helyzetének megjavítása érdekében. Addig a Békés megyei Levéltárnak - minden bizonnyal a többi megyei levéltárral együtt - nincs többre lehetősége, mint Simonffy Emil emiitett tanulmányának 649-651. oldalán kifejtett véleményhez csatlakozva begyűjteni a szocialista 121