Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A légnedvesség mérése az Országos Levéltár raktáraiban / 98–111. o.

Még egy mérési eredményt szeretnék bemutatni a 6.sz.ábrán. Az ezen az ábrán látható görbék az oklevélgyűjtemény raktárának mérési eredményeit mutatják be. Az az érdekességük, hogy olyan kisméretű raktárról van szó, melyben a nagyértékli oklevelek külön fémládában vannak tárolva. A II.görbe a raktár légterének nedvességtartalmát mutatja, az I. viszont egy ilyen fémládában elhelyezett hajszál-higrométeren mért értékeket tünteti fel. Mint látható, az I.görbe független a külső relativ nedvességtartalmat ábrázoló II.számutói, csak tendenciájában követi azt, vagyis mindkettő csökken a téli hónapok során. Ennek az a magyarázat adható, Hogy a fémládán belül levő viszonylag nagymennyiségű pergamen oklevél határozza meg a kistérfogatú levegő nedvességétj Mivel a pergamen gyorsan képes vizet felvenni és leadni a környező levegőből - sokkal gyorsabban, mint a papir - szinte kiegyenlítő szerepe van a zárt dobozon belül és ez okozza az egyenletes nedvességtartalmat. Hogy a pergamen nedvessége hogyan függ a levegő relativ nedvességtartalmától szobahőmérsékleten, a helyiség relativ nedvességének függvényében látható a 7.sz. ábrán. Mint látszik, egy kb.50° raeredeksegü egyenes mentén megy végbe a változás, ami a felvett viz mennyiségének gyors változását mutatja. A pergamen és a környezet nedvességtartalma között az egyensúly 5-10 perc alatt beáll, tehát sokkal gyorsabban jut egyensúlyba, mint a papiros. Hasonló kísérletet az üj Magyar Központi Levéltár raktáraiban is végeztem. Itt hullámpapir-dobozokban van elhelyezve az anyag jelentős része. A mérések részben a raktár levegőjének nedvességtartalmára, részben a dobozon belüli nedvességtartalomra vonatkoznak. Mint a mérések eredményeiből látható, itt is lassabban és kisebb mértékben változik a dobozon belül a nedvességtartalom, mint a raktár levegőjében, és a hőmérséklet is valamivel egyenletesebbnek tűnik. Meg kell jegyezni, hogy ezekben a raktárakban központi fűtés van, tehát éjjel lehűl a raktár. Egymagában ez a tény is mutatja a dobozos tárolás előnyét, de az egyértelmű állásfoglaláshoz még több tényező vizsgálata szükséges, A bemutatott mérési eredményekből arra kell következtetni, hogy nem tartható fenn az az általánosan elterjedt vélemény, hogy a levéltári raktárak akkor töltik be jól funkciójukat, ha a levegőjük relativ nedvességtartalma 50% körül van. Ennél, mint láthattuk, szélesebb intervallum is lehet jó, ha a levegő nedvessége nem pótlódik természetes utón állandóan, vagyis nem egy nedves alagsori helyiségről van szó. Az is megállapítható, hogy az ideális állapotot a papir állandó hőmérséklete jelentené, mely minimálisra csökkentené a nedvességtartalom változását. Mivel - mint a bevezető részben láttuk - a vizfelvételt meghatározó adszorpciós állapotegyenletet minden adszorbens-adszorbeátum párra különkülön kell meghatározni, és mint az l.sz. ábrából leolvasható, hogy pl. a rotációs papir e téren más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a rongyból készült raeritett papir, várható, hogy az Országos Levéltár raktáraiban az abban tárolt iratanyag papírjának fajtájától függően más-más feltételeket kellene biztositani, a jó tárolás érdekében. Még^ fokozottabban érvényes ez az Uj Magyar Központi Levéltár raktárainak eseteben, ahol a modern kor különböző papírfajtái kerülnek megőrzésre, Nyilván megint más feltételeket kivan meg azon intézmények raktáraiban őrzött anyag, melyek hirlapokat, könyveket stb, tárolnak* Az a levéltári gyakorlat, hogy különböző korok iratanyagát a levéltár szerkezeti felépítéséből kiindulva általában külön raktárakban tárolják, szerencsés körülmény, mert igy viszonylag könnyebb lesz a raktárak fizikaikémiai paramétereinek megállapítása után megteremteni az adott körülményekhez képest ideális feltételeket. Egy uj levéltári épület tervezésénél mindez a tervezőkre jelentős feladatokat ro. Nyilván nem lehet központi, egységes hőmérsékletet és légnedvességet biztosító klimatizáló berendezést tervezni egy uj, vegyes kor anyagát tároló levéltári épületbe, hanem a koronként elhelyezkedő anyagok raktá109